A kis Samuel egy gazdag, amerikai családba született 1791. április 27-én.

Apja kongregacionalista (angolszász keresztényi irányzat) lelkész és afféle tudós ember volt.
A kisfiú szépen rajzolt, az ecsetet is jól kezelte, ezért a szülei úgy gondolták: ebből a gyerekből művész lesz, méghozzá festőművész. A legjobb iskolába járatták, aztán elutazhatott Európába, hogy tanulmányozhassa az európai festészetet. Később a párizsi Louvre híres képeit másolgatta, s maga is úgy gondolta: portré festő lesz.

Nem állítom, hogy abszolút tehetségtelen lett volna, de alkotásaiból teljes mértékben hiányzik az ihletettség, az eredetiség, az egyéni fantázia.

A már felnőtt és jómódban unatkozó Samuel 1832-ben végül hazatért Amerikába és a New York-i Egyetem rajztanára lett.

De!
Útközben történt valami.
Valami, ami kifordította Samuel addigi életét.
A hajóúton látott egy Charles Thomas Jackson nevű embert, aki természettudósként bemutatta a hajó utasainak a nála lévő elektromágnest. Samuel agyában a látottak hatására átkattant valami, s bár a festészetet nem hagyta el teljesen - további életét az általa, az elektromágnes ihlette találmány tökéletesítésére áldozta. S hogy ne csigázzam tovább kis olvasómat, most elárulom a találmány nevét: Telegráf - vagyis a Morse-távíró. Hiszen főhősöm nem volt más, mint Samuel Finley Breese Morse, a távíró és az ehhez kapcsolódó Morse ABC feltalálója. A szabadalmat 1837-ben nyújtotta be, s az eredeti alapelv és a kódtábla kisebb-nagyobb változtatásával ma is ezt használják.

A nemzetközi Morse kódtábla:
A · —
B — · · ·
C — · — ·
D — · ·
E ·
F · · — ·
G — — ·
H · · · ·
I · ·
J · — — —
K — · —
L · — · ·
M — —
N — ·
O — — —
P · — — ·
Q — — · —
R · — ·
S · · ·
T —
U · · —
V · · · —
W · — —
X — · · —
Y — · — —
Z — — · ·

Az egyéb jelek és számok mellé 2003-ban került be egy új karakter: @
Ennek kódja: · — — · — ·

A kódok megjegyzésére egyébként mnemonikokat használnak, amelyek olyan mozaikszavak, melyek hangzása megegyezik az adott morse kóddal.
Pölö: B – . . . békapete