2015. sze 04.

Eastman Kodak

írta: ClownPepito
Eastman Kodak

E sejtelmes félmosolyú férfiú itt George Eastman. Ismerős a név? Nem? Pedig nélküle -lehetséges- hogy még mindig üveglemezre fényképeznénk legalább 30 kilós kameránkkal.


No, röviden elmesélem.
eastman-kodak.jpgEz az Eastman gyerek 1854-ben született az amerikai Waterwille nevű kisvárosban. Apja, anyja gazdálkodó volt a saját farmocskájukon, amit csakhamar eladtak és beköltöztek a közeli nagyvárosba. A papa aztán átlépett a szürkületi zónába és a fiúcskának dolgoznia kellett. Egy biztosítótársaságnál lett kifutófiú, miközben a könyvelés tudományát tanulta. Ügyes és kellően törtető ifjú volt, mert csakhamar a Rochester Savings Bank egyik íróasztalánál lelt heti 15 dolláros munkára.

A mese szerint egyik nyári kirándulása alatt, 24 évesen találkozott először a fényképezéssel, amihez akkor még igen nagy és nehéz felszerelés tartozott. A sztori szerint ekkor kezdett el gondolkozni egy könnyű, hordozható kamera létrehozásán. Három évig éjt nappallá téve ezen dolgozott, míg végül -heuréka- megszületett a tekercses film és a pehelykönnyű kézi kamera! Taps! Taps! Taps!

Nos a valóság egy pindurkát másképp történt. Egy nyári vakáció alkalmával látta meg egy vidéki fickó kezében azt a kezdetleges készüléket, ami alapjául szolgált a későbbi kamerának. A mukit David Hendersonnak hívták, aki -akár a testvére Peter- földművelő volt, de több aggyal rendelkezett, így kitalálta a roll filmet, vagyis a filmtekercset. Eastman ravasz üzletemberré vált a bankvilágban, megérezte a nagy biznisz szagát. 500 dollárért megvette a roll film szabadalmát, amire gyorsan egy kis cégecskét alapított üzlettársával. Na így keletkezett a Kodak. Teljes nevén: Eastman Kodak Company.

kodakgirl.jpgRövid idő alatt hatalmas vagyonra tett szert. Ügyes marketingfogással - mindig csinos, fiatal hölgyekkel reklámozta a mindössze 25 dollárba kerülő, könnyen kezelhető kamerát. A keresett pénz jelentős részét fejlesztésekbe és a legjobb szakemberek elcsábítására használta, de bőven adakozott is belőle: tudományos kutatásokra, egyetem létrehozására, a város (Rochester) fejlesztésére mindig megnyitotta a pénzcsapot. Sosem nősült meg, pedig a 20. század elejére Amerika egyik igen gazdag emberévé vált, így aztán vagyonát -öngyilkossága után- a Rochester Egyetem kapta, házát pedig fotó és filmtörténeti múzeummá alakították át.

Szólj hozzá

izébigyók