2015. okt 28.

Animáció - világnap

írta: ClownPepito
Animáció - világnap

Ugyan ki gondolná, de még az animációnak is van világnapja. Méghozzá október 28-án.


Az animáció, a rajzfilm alapvetően 20 századi termék. Ám a mozgás lerajzolására már az ősember is tett bizonytalan kísérletet, de a képek először a 19. század elején „mozdultak” meg, afféle pörgetős hengerek és füzetek segítségével. Ezeket egyszerű kísérletnek illik nevezni az animáció megszületéséhez vezető úton.
A rajzfilmkészítésnek nagy lendületet a mozgókép megteremtése adott. Az első „rajzfilmet” Émile Cohl készítette 1908-ban bár ez is inkább tekinthető filmnek, mint rajzfilmnek. Az első igazi, rajzolt animációs film 1914-ben született Winsor McCay „rajztollából”. A pár perces filmecske egy kis dinoszauruszt mutat be. A filmecske megnyitotta a lehetőségek kapuját az animáció előtt. A technika és a technológia fejlődésével egyre jobb minőségű és hosszúságú filmek készültek, melyek végül hangosak és színesek lettek.

A rajzfilm remek lehetőség olyan alkotóknak, akik nem igazán szeretik kiadni a kezükből az irányítás gyeplőjét. Hiszen itt egyetlen személyben sűrűsödhet össze a rajzoló, az animátor, a rendező és a vágó.
A magyar animáció története igazából 1932-ben kezdődik, amikor Macskássy Gyula, Halász János és Kassowitz Félix létrehozták az első magyar animációs stúdiót. Eleinte meséket és reklámfilmeket gyártottak, majd az államosítás után a tagok szétváltak, s továbbvitték a magas szintű szakmai tudást a nagyvilágba. A 60-as évekre a magyar animáció is virágkorát éli, talán ekkor születnek a legjobb, legművészibb és legszórakoztatóbb alkotások, melyek komoly hatást gyakorolnak a külföldi rajzfilmkészítésre is. Rajzfilm-nagyhatalommá válhattunk volna, ha... ha az a ha ott nem volna. A Pannónia Filmstúdió inkább csak hazai piacra dolgozhatott, s később, ha valamelyik alkotás külföldön díjat is nyert, annak dicsősége nem az alkotónak, hanem az éppen aktuális elvtársnak jutott, (Példa erre A légy című rajzfilm, mely Rófusz Ferencnek hozta el az Oscar díjat) míg az amerikai rendőrség rá nem törte az ajtót Dósai István elvtársra és el nem kobozta tőle a szobrot.
Ahogy Rófusz Ferenc úgy később Csupó Gábor is külföldön csinált karriert, s bár a Varga stúdió még itthon van, de inkább bérmunkában külföldre dolgoznak.

Az animáció világnapján direkt nem említettem azokat az amerikai nagyságokat, akiknek neve fogalommá vált, s inkább arra kívántam rámutatni, hogy volt idő, amikor a magyar rajzfilmkészítőket a nagy stúdiók neve mellett emlegették. Ám az is már a múlté.

 

Szólj hozzá

művészet izébigyók