A párizsi forradalom hírére 1848. március 3-án Kossuth Lajos egy komoly reformokat tartalmazó felirati javaslatot terjesztett be az országgyűlés elé.

Mint ahogyan az lenni szokott, az alsóház elfogadta, ám a főrendi tábla nem is törődött vele. Másnap a reformokat régóta sürgető Ellenzéki Kör is kifejezte támogatását. A különféle polgári reformkörök egyeztetése után országos petíciós kampány indult, melynek hatására Irinyi József -hírlapíró, országgyűlési képviselő, s Irinyi János a biztonsági gyufa feltalálójának öccse - március 12-én összeállította a 12 pontból álló követeléseket, melyet kisebb változtatásokkal március 15-én délelőtt hirdettek ki.

Talán kevesen vannak, kik ténylegesen sorra vették e kívánásokat, s levetve valamilyen oldaliságukat elgondolkodtak azon, mára mi is valósult meg belőlük.

Legyen béke, szabadság és egyetértés.
Szép gondolat, kár hogy nem valósult meg. Nincs béke, mert egyetértés sincs. Egymást marjuk, ahelyett, hogy nekilátnánk végre a takarításnak.

1. pont: „Kivánjuk a’ sajtó szabadságát, censura eltörlését.”
A módosítás után így hangzott: „Sajtó szabadság a’ censura eltörlésével.” Az egész forradalom ennek megvalósulása miatt indult. Sajnos a sajtó ma sem szabad teljesen, s azt gyanítom, ez egy vágyálom a piramis rendszerű társadalmakban. Tehát: nem teljesült.

2. pont: „Felelős ministeriumot Buda-Pesten.”
Van itt kérem annyi minisztérium, hogy Dunát lehetne velük rekeszteni. Ám ahogy visszatekintek csak erre a 27 esztendőre - nem látom, hogy átéreznék felelősségüket. Tehát: nem teljesült.

3. pont: „Évenkinti országgyülést Pesten.”
Ha csak évenként ülnének össze, sokkal kevesebb tiszteletdíjat és egyéb kiegészítőket kellene fizetni a honanyák és honatyák bekormosodott üvegzsebébe. Tehát: nem valósult meg.

4. pont: „Törvény előtti egyenlőséget polgári és vallási tekintetben.”
Onnan kezdve, hogy a gyakorlatban is létezik a mentelmi jog, hogy a magát akármilyen elitnek nevezők büntetlenül megtehetnek bármit, nincs egyenlőség. Tehát: nem valósult meg.
A múltkor láttam egy magyar diplomáciai jellel ellátott autót, amint a rendőr szeme láttára megállt a tilos helyen, s egy nyálas „kisköcsög” szállt ki belőle az agyonszilikonozott barátnőjével. Láthatólag nem diplomáciai küldetésben jártak. A rendőr először még bizonytalanul lépett a kocsi felé, aztán meglátta a jelzést. Legyintett egyet és továbbment.

5. pont: „Nemzeti őrsereg.”
Hogy Arkagyij Iszaakovics Rajkin-t idézzem: „Valami van, de nem az igazi!” Természetesen itt nem az ezen a néven szereplő hagyományőrző egyesületre gondolok, hanem az 1990-től működő Magyar Honvédségre. Arra sem igazán jut kapacitásuk, hogy saját objektumaikat védjék. S inkább külföldön szolgálnak valamilyen érdekeket. Tehát: nem teljesült.

6. pont: „Közös teherviselés.”
Mondhatnánk: 16%-os egykulcsos adó. Bár ez most ingadozik. De az az égbekiáltó jóléti különbözőség, ami itt van, nem azt mutatja, hogy a terheket közösen viselnénk. Idén 111 ezer forint a minimálbér. Ez olyan 350 euro. Európában a segély is 800 euro és 1500 a minimálbér. Odaát a fizetés 2,3 százalékát kell rezsire költeni, itthon ez -jó esetben- 22 százalék. De persze a havi ötmilliós fizetés mellett ez lényegtelen. Nagy ívben, rá a fejünkre azok, akiket azért ültettünk oda, hogy érdekeinket képviseljék. Képviselik is a saját bankszámlájuk érdekeit. Tehát: nem valósult meg.

7. pont: „Urbéri viszonyok megszüntetése.”
A termőföldekkel kapcsolatos pofátlan mutyizás nem most kezdődött. Eddig mindegyik hatalomra feltört párt magának kufárkodott. Vagyis: Kaparj kurta, neked is jut. Tehát: nem teljesült.

8. pont: „Esküdtszék, képviselet egyenlőség alapján.”
Régen az úriszék volt a jog és a törvény, ami a földesurat bírói jogkörrel ruházta fel. Ma ugyanezt a bíróságnak nevezett „izén” keresztül telefonon intézik odafentről. Legalábbis a kényes ügyekben. Amúgy pedig aktatologatás, első és másodfokon, hogy a legfelső szinten aztán hozzanak egy teljesen más döntést. Épp nem oly rég nyilatkozott valamelyik bíró, hogy nem teljesen tiszta a jogrend Magyarországon. Meg ugye mindenki egyenlő, de vannak egyenlőbbek a többinél. Tehát: nem teljesült.

9. pont: „Nemzeti Bank.”
Van minekünk nemzetinek mondott bankunk, ami nem a miénk, hanem a Bázeli központú jegybanké mely teljes egészében magánbank. Kissé furcsa ellentmondás, hogy a Magyar Nemzeti Bank nem a magyar kormánytól vagy parlamenttől függ. Pedig a magyar emberek által megtermelt javakat kezeli. Hm? Tehát: ez sem teljesült.

10. pont: „A’ katonaság esküdjék meg az alkotmányra, magyar katonáinkat ne vigyék külföldre, a’ külföldieket vigyék el tőlünk.”
Minekünk már alkotmányunk sincs, se államformánk. Olyan ember írta alá, aki -ha férfi volna- seppukut követett volna el, amikor kiderült plagizálása. Amúgy pedig az osztrákok után itt voltak a németek, majd a vöröshadsereg, most megy az amcsik. Mi meg megyünk Irakba, Afganisztánba meg ahová küldenek. Tehát: nem teljesült.

11. pont: „A’ politikai statusfoglyok szabadon bocsáttassanak.”
Azt gondolom, hogy a hatalomnak mindig volt eszköze arra, hogy bírálóit szabadlábon börtönben tartsa. Balogh Zoltán nyilatkozta nem oly rég: "annál a hatalomnál nincs veszélyesebb, mely nem képes magát kontrollálni, az a hatalom, mely mindent megtehet, diktatúrává válik". Hát... ő csak tudja! Tehát: nem teljesült.

12. pont: „Unio.”
A kiegészítés után: „Unio Erdélylyel.”
Végül is ez az utolsó követelés összejött, ha azt vesszük, hogy Románia is a zunióhoz tartozik. De van nekem egy ideám. Talán nem is olyan nagy baj, hogy Erdély mindig egy kicsit külön volt Magyarországtól. Egy picit sikerült az eredeti, tiszta és egészséges magyar-székely mentalitást megőriznie. Sosem jártam ott, de elhiszem azokat a pozitív élményeket, melyeket mások meséltek. Tehát, ha kacskaringós úton is, de végül valahogy az Európai Unión belül sikerült az egyesülés.

S a legvégére újra egy szép álom:
„Egyenlőség, szabadság, testvériség!”