2018. dec 13.

Luca széke mese

írta: ClownPepito
Luca széke mese

A népi hagyomány szerint december 13-án, Luca napján illik belefogni a Luca székének elkészítésébe. Vidékenként más a „recept”, de állítólag legalább kilencféle fát kell felhasználni hozzá.

Az ősi mese úgy szól, hogy az elkészült székecskéket karácsony második napján (december 26.) a kabát alatt csempészik be a legények a templomba, az éjféli misére, hogy aztán arra felállva leleplezzék a boszorkányokat. Akik ilyenkor szarvakat viselnek, akár az ördögök, s a templomba belépve le kell hajtaniuk a fejüket, nehogy beakadjanak. A legények eztán kiszaladnak a templomból, a lányok vagyis a boszorkányok pedig utánuk. Ám a legények igen leleményesek, mert a zsebükből mákot szórnak szét, amit a boszorkányoknak bizony össze kell szedniük, így nem érik utol a legényeket. Otthon aztán a Luca székét tűzre kell vetni, a kulcslyukba fokhagymát dugni, a kést a bal ajtófélfába vágni, a seprűt pedig keresztbe állítani.

Ám hiába minden, mert a lányok, akarom mondani a boszorkányok többsége még ezt is túléli, s mézes-mázos csáberejükkel, varázslatukkal becserkészik a legényeket, akik eztán már nem az agyukkal, hanem egy másik szervükkel kezdenek el gondolkodni. A végén persze minden kiderül, de akkor már késő. Luca széke tehát egy fabatkát sem ér, meg aztán ahhoz, hogy meglássuk a lányokat, vagyis a boszorkányokat, szék sem kell. S mi, akiket már fogva tart a varázslat csak azt üzenjük a szabad legényeknek: Voltunk, mint ti, s lesztek, mint mi!

Ha lehámozzuk a mese részét, akkor érdekes információkat fedezhetünk fel e nappal kapcsolatban. Valaha pogány ünnep volt, az év legrövidebb napja, maga a téli napforduló, a világosság születésének kezdete. Boldogító napnak számított a nők számára, hiszen ekkor nem volt szabad dolgozniuk, s ki ezt megszegte, Luca megbüntette. Gonoszjáró napnak számított, így e napon nem illett sem kölcsönt adni, sem kölcsönt kérni, mert az úgyis a boszorkányoké lett. Amit csak lehetett fokhagymával dörzsöltek be (képzelem, micsoda szag lehetett), de marokszám ette, aki bírta.

Luca neve létezik a népi hagyományban és a keresztény szentek között is. Ha az utóbbiként keressük, akkor Szent Lucia néven találunk rá, aki fogadalmat tett Istennek, hogy egész életét és vagyonát a szegényeknek szenteli. Állítólag kr.u. harmadik és negyedik század fordulóján élt Szicíliában. Megtagadta a házasságot, ezért egy bordélyba akarták zárni, de a Teremtő oly nehézzé tette, hogy nem tudták elmozdítani. Végül, hogy elkerülje a férjhezmenetelt, saját maga szúrta ki a szemét. Cserébe a Szűzanya sokkal szebbekkel ajándékozta meg. A meséjének persze mártírhalál lett a vége. Előbb olajjal és szurokkal kenték be, igyekeztek meggyújtani, de a tűz nem fogott rajta. Végül egy karddal torkon szúrták, de még ekkor sem halt meg, míg egy pap fel nem adta számára az utolsó kenetet. Szentté avatták, s így Őhozzá imádkoznak a vakok és az örömlányok.

A másik Luca viszont nem ilyen szentéletű. Igazi rémalak, ki hol csúnya boszorkányként, hogy félelmetes szellemalakként jelenik meg. Ellenük készítették a három lábú széket, melynek áthidalói éppen egy pentagrammát rajzoltak ki. Melléje boszorkányfogót tettek, amit aztán a székkel együtt elégettek. A magyar mitológia szerint ezt a kombinációt használták a kelták is.
A még tiszta magyarok Luca naptárból jósolták meg az eljövendő esztendőt. Karácsonyig 12 nap kellett, s ez a 12 nap mutatta meg a jövő év 12 hónapjának időjárását. Első nap a január, második nap a február és így tovább.

Igen érdekes az a tény is, hogy a mi hagyományainkon kívül a Svédek ősi hitvilágában is szerepel a Luca-ünnep. Ott Lussi, vagyis fényhozó a neve. Az ünneplők e napon fehérbe öltöznek, s vidám felvonulással (Luciatåg) igyekeznek elűzni a sötétséget, ami a svédeknél van bőven. Legelől megy maga Lucia, a fején gyertyával díszített koronát visel. Udvarhölgyei (tärnorna) gyertyát tartanak, a csillagfiúk (stjärngossarna) pálcára erősített aranycsillagot visznek és csúcsos, fehér sapkát viselnek a fejükön. A menet végén apró mécsesekkel a kismanók (tomtenissarna) haladnak. A svédek ilyenkor lussekatt süteményt, marcipános julgodis-t esznek, meg pepparkakor kekszet (abban a bizonyos sárga-kék áruházban is kapható), amit kimondottan erre a napra sütnek, és sok-sok glöggöt (svéd forralt bor) isznak, amitől a nap végére -valószínűleg- igen szélessé válik a mosolyuk.

luca-mix.jpg

Szólj hozzá

történelem izébigyók