2019. már 16.

Március 16. - A magyar zászló és címer napja

írta: ClownPepito
Március 16. - A magyar zászló és címer napja

Igen furcsa, hogy mi magyarok csupán 2015-től ünnepeljük meg e két nemzeti szimbólumunk napját. Előtte vajh miért nem jutott eszébe senkinek?

„2014. december 16-án az Országgyűlés március 16-át a magyar zászló és címer napjává minősítette. A képviselők 155 igen szavazattal, 4 nem ellenében és 3 tartózkodás mellett fogadták el Rogán Antal Fidesz-frakcióvezető és Németh Szilárd frakcióvezető-helyettes előterjesztését.”

Kíváncsi lennék, ki volt az a hét ember, (biztos nem a 7 kuruc) akik ott ültek a magyar parlamentben és nem gondolták ezt alapnak, elfogadhatónak? Talán valamilyen jegyzőkönyvben elérhető a nevük, de igazából már nem érdekes.

A magyar állami zászló -a szabványnak megfelelően- 1:2 arányú. Paradicsom piros, Fehér, Pázsit zöld. Aki kitűzi, annak három havonta tisztíttatnia, évente pedig cserélnie kell. A most hivatalos lobogónkat 1990. június 19-én fogadta el az Országgyűlés. Mellette megerősítette érvényességét a 3:4 arányú hadizászlónak, mely körben farkasfogakkal szegélyezett, középen pedig ott díszeleg a koronás címer.
Nemzeti trikolórunk először 1681-ben jelent meg, amikor I. Lipót feleségét koronázták Sopronban, de ez akkor még nem vált hivatalossá. Az ősi címer ezüst-vörös összeállítású volt. Az ezüst a lobogón fehérré változott, s e két színhez pedig József nádor feleségének (Alekszandra Pavlovna) javaslatára vették fel a zöld színt. A romantikus értelmezésben a piros az erőt, a fehér a hűséget, a zöld pedig a reményt szimbolizálja. A piros - fehér - zöld zászlónk hivatalossá tételéről az 1848-as áprilisi törvények 21. cikkelye rendelkezett.

A jelenlegi állami címerünket kisebb huzavona után végül 2012-ben véglegesítették.

„Magyarország címere hegyes talpú, hasított pajzs. Első mezeje vörössel és ezüsttel hétszer vágott. Második, vörös mezejében zöld hármas halomnak arany koronás kiemelkedő középső részén ezüst kettős kereszt. A pajzson a magyar Szent Korona nyugszik.”

Bizonyos történészek kedvenc elfoglaltsága, hogy elemzik és újraelemzik a magyar címer elemeit. Vaskos összegekért tanulmányokat, könyveket írnak a témában, hogy aztán -ismét kerek összegekért- újragondolják az előzőeket. Pedig minimális történelemtudás is elég ahhoz, hogy mi magunk is megértsük, mi mit jelent. A vörössel és ezüsttel hétszer metszett mező az Árpád-házi királyokra utal, ez a két szín köszön vissza az Árpád-sávos szép és egyszerű zászlókon. A kettős kereszt, vagy másként bizánci kereszt először a 13. században jelenik meg magyar királyi pajzson még lebegő formában. Ez mutatja, hogy országunkban a kereszténység az uralkodó vallás (remélem így is marad). A kettős kereszt azon változata, -amikor a kereszt hármas halmon áll- először egy német kódexben szerepelt Szent István címerében ábrázolva. Hogy mit is jelent a három dombocska? Na erre is van egy rakat magyarázat, hogy melyik domb, mit ábrázol, de ez kissé zavaros. Szerintem az eredeti rajzoló a címerfestés hagyományát követve nem akarta, hogy a kereszt csak úgy lógjon a levegőben, ezért rajzolt alája zöld, lankás dombokat, s a középsőt feldíszítette kis arany koronával. Állítólag a bal oldali halmocska a hit, vagyis a vallás - a jobb oldali az erő, vagyis a katonaság, a középső pedig az akarat, vagyis a királyi központ. Lehet. Bár láttam olyan címert is, amelyen mindössze egyetlen dombocska látható.

A majdnem mostani címerünk a 16. században „állt össze”, s gyakorlatilag az 1848-as forradalom kitöréséig használták. Aztán eltűnt róla a korona, mert úgy gondolták, az a Habsburgok hatalmát jelképezi. Mondjuk nem igazán értem, hogy a Szent Korona mennyiben volt Habsburg jelkép. Talán Kossuth tudta a választ. A szabadságharc után aztán császári rendelet külön gondoskodott róla, hogy a Szent Korona ne is kerülhessen vissza a címer tetejére. Ezzel azt kívánták kifejezni, hogy Magyarország csupán egy a többi kis tartomány között. Aztán a kiegyezés után a monarchia nagycímerében már újra megjelenhetett a koronás címerünk, amit kiscímernek hívtak. Az 1900-as évek elejétől ez a koronás kiscímer lett a hivatalos, időnként angyalokkal körülvéve. Aztán leléptek az angyalok, a korona is elgurult Amerikába, mert jó néhány évtizedig az égre kúszott a vörös csillag. Aztán 1990-ben megkezdődött a parlamenti vita, hogy az ország hivatalos szimbóluma a Kossuth-címer vagy a koronás címer legyen. Végül a parlament úgy döntött, inkább az ezeréves államiság hagyományai a fontosabbak, ezért a koronás címer legyen ennek a sokat gyötört országnak a szimbóluma. Magam is azt gondolom, ebben a címerben egyesül mindaz a történelmi múlt, amit ez a nép át- és túlélt.

Sajnos sok szívben még ott ragyog a vöröscsillag is, s ha majd lesz olyan bátor kormány, amelyik tényleg képes lesz leszámolni a múlttal, akkor igazán bátran használhatjuk a Szent Koronával ékesített címerünket.

zaszlo_cimer-mix.jpg

Szólj hozzá

történelem magyarország