2019. júl 16.

Rózsa Sándor

írta: ClownPepito
Rózsa Sándor

Mivel már korábban is írtam a híres, magyar betyárokról, úgy mint Savanyú Jóskáról, Vidróczki Mártonról, a Sobri Jóskáról, Angyal Bandiról. Most a leghíresebbet tűztem töltőtollam hegyire.

Kétségtelen, hogy a 19. századi Magyarország egyik hírhedett figurája Rózsa Sándor volt, akinek bűntetteiről még az ország határán kívül is tudtak. Ma biztosan celebet csinálnának belőle is, s meglehet, tetszene is néki a rivaldafény, ha épp nem „munka” közben talál rá. Nem volt Ő különb a többinél, még írni és olvasni se tudott.

„A magyar olyan, hogy szereti magát kikeseregni. Kesergés kell neki, nem a tett. Ha kedvére kisírhatja, kikáromkodhatja magát a magyar, akkor már akár el is engedi, hogy történjen valami.”

1813. július 16-án született a szegedi tanyavilágban. Duhaj ember volt, akár csak az apja, akit lótolvajlásért akasztottak fel. Viszonylag fiatalon a bűn útjára lépett, fel sem sorolom mit és mennyit rabolt, kiket és hogyan küldött át a másvilágra. De megcsípték a perzekutorok és börtönbe zárták. Megszökött és bandájával ott fosztogatott, rabolt, gyilkolt, ahol csak tudott. Nem volt ebben semmi betyárromantika. Az tette Őt különlegessé, hogy a 48-as szabadságharc alatt szabadcsapatával a forradalmat szolgálta. Végül nem bírt a vérével, mert csak rabolt és fosztogatott. Aztán a komája feladta és rövid tárgyalás után a kufsteini várbörtönbe zárták. Itt mutogatták a népeknek vasárnaponként. Amikor kiszabadult, ott folytatta, ahol abbahagyta. Csak közben haladt a korral, mert már vonatrablást is bevállalt. Igaz, a logisztika nem volt tökéletes, mert a kiszemelt vonat nem pénzt, hanem katonákat szállított. Puff, neki! Mindössze egy esztendeig tartott az újbóli betyárélet, úgy megfogták a pandúrok, hogy el se eresztették. 1873. május 5-én zárták vasba Szamosújváron, itt is halt meg néhány év raboskodás után - gümőkórban.

Még életében legendákat szőttek köréje, s gyakran úgy állították be, mintha afféle „hángérien robinhúd” lenne, aki csak a gazdagoktól rabol, hogy aztán megoszthassa a szegényekkel. Egy nagy csudát! Ha lerántjuk Róla a romantikus maszlaggal átitatott „igazmagyaros” álcát, akkor kiderül, hogy „főhősünk” igazi, alföldi haramia volt, cserzett bőrrel és lélekkel. Az igazságot csak a saját szemszögéből volt képes értelmezni. Aki ellent mert mondani neki, vagy megölte, vagy megnyomorította.

Valami titka mégis csak volt, mert életét, nevéhez köthető mendemondákat többen is feldolgozták. Krúdy és Móricz regényt is írt Róla. 1971-ben -többször kiparodizált- tévéfilm sorozat is készült, Rózsa Sándor címmel. Valahogy az emberek többsége furcsán van bekötve agyilag. Rózsa Sándor, Sobri Jóska, vagy éppen a viszkis... Izgulnak értük, mintha tán igaz hősök lennének. Maholnap majd M. Ricsit is mennybe emelik? Meglehet...

rozsasandor-mix.jpg

 

 

Szólj hozzá

történelem