2019. aug 07.

Báthory

írta: ClownPepito
Báthory

Ezsébet és Ferenc magánlevelezéséből alig maradt valami. Abból is az tűnik ki, hogy nagyon szerették egymást.

Másokhoz írt leveleik jelentős része túlélte az eltelt időt, alapos feldolgozásuk még várat magára. Egy azonban bizonyos. Erzsébet, a mi Erzsébetünk egyáltalán nem azonos azzal a "csejtei drakulaasszonnyal", akit a múlt történelem hamisítói kreáltak, s akit a jelen haszonszerzői kiforgatnak és kiszipolyoznak.

 

Báthory Erzsébet a 16. század egyik igen kiterjedt és befolyásos családjába született 1560. augusztus 7-én. A kor szokásához híven mihamarabb férjhez is adták Nádasdy Ferenchez, akivel már gyermekkoruk óta ismerték és kedvelték egymást. A házasság és az ügyes gazdálkodás révén hihetetlenül nagy vagyonra tettek szert, országnyi méretűvé duzzadt birtokuk, de ezzel egyenes arányban sok ellenség, irigykedő távoli rokon is várta bukásukat, hogy a "kaparj, kurta, neked is jut" jó magyar szokás szerint minél nagyobb részt szakíthassanak a koncból. De csak nem akart eljönni ez a pillanat. 

 

Az ország épp három felé volt szabdalva, káosz uralkodott mindenütt. Nádasdy a török ellen harcolt, jó néhányszor megfutamította őket, így ki is érdemelte tőlük a "Fekete Bég" elnevezést. Ám utolsó csatáját nem a törökkel, hanem a betegséggel vívta, elbukott, s 1604-ben özveggyé tette Erzsébetet, félárvává három gyermeküket. Erre persze azonnal megjelent a rokonság. "Nekem ez kell, nekem csak annyi kell, Ferenc megígérte, de ha nem így, hát másképp!" Csakhogy Erzsébet, férje hosszú távollétei alatt megtanulta a hatalmas birtok, a vagyon kezelését. Nő létére nem átallotta átvenni férje szerepét és maga irányított mindent. A politikától elkezdve a jogi és gazdasági kérdésekig mindenben Ő döntött. Csípte is a sok férfi szemét a szépasszony ügyessége, okossága. Keményen ellenállt, nem hagyta, hogy gyermekei jogos örökségét szétlopdossák.

 

Egy darabig ment is ez a huza-vona, aztán a mohó és sértett Thurzó György nádor vezetésével, a pénzéhes rokonsággal a háttérben, illetve a szintén a Nádasdy vagyon egy részére áhítozó II. Mátyás (habsburg) király támogatásával 1610-ben megindult a támadás Erzsébet ellen. Mivel nő volt, felségárulást nem bizonyíthattak rá, így aztán más indokot, indokokat kellett keresni, hogy bíróság elé állíthassák, elítélhessék és vagyonát elkobozhassák. Mindössze hat tanút találtak, akikből "erős fizikai ráhatással" kicsikarták az "igazságot". Őket -vallomástételük után- kivégezték. De a vád csak nem akart összeállni, így aztán Thurzó húzta az időt. Erzsébetet a csejtei udvarház egyik szobájába zárták, ajtaját befalazták, s elvágták a külvilágtól. Nem küldhetett és nem kaphatott levelet. Családi barátai a Batthyány és Pállfy család még próbálkozott, de semmire sem jutottak. Hivatalosan sem tehettek semmit, ráadásul Nádasdy Ferenc még életében épp a habsburgok ellen kezdett szervezkedni, így aztán az ügynek némi politikai háttere is bezavart. Közben a nagy birtok gyorsan zsugorodott. Ki ennyit, ki annyit szakított ki belőle. 

 

Erzsébet utolsó évében már nehezen viselte "háziőrizetét", úgy tűnt, elméje megbomlott. Utolsó napján szent énekeket dúdolt, párnáját lába alá helyezte, s 1614. augusztusának 21. éjszakáján átlépett az árnyak birodalmába. Ami a nagy vagyonból maradt, azt vejei és fia között osztották szét.

 

Majd eltelt száz év és emlékét feltámasztotta Turóczi László nevű jezsuita szerzetes. A Tragica historia 1729-ben írt könyve szerint Erzsébet bűne az volt, hogy férje kedvéért áttért a lutheránus hitre. A csuhás szemében ez minden bűnnel felért, s hogy tetézze, meg egy kicsit rátromfoljon a mendemondákra, kijelentette, hogy Báthory Erzsébet fiatal lányokat kínzott meg, életüket vette, azok vérét itta és azok vérében fürdött, hogy megőrizze fiatalságát. Mindez elég volt ahhoz, hogy a későbbi korok történetírói tovább cifrázzák a hülyeséget. Fiatal lányok vérében fürdött volna? Biztosan feltalálta a véralvadásgátlót is, különben lehetetlen. De nem is ez a lényeg. Állítom, hogy Báthory Erzsébet egy politikával átitatott, anyagi mohóságtól és személyes sértettségtől indíttatott koncepciós eljárás áldozata volt. A bíróságig el sem jutott az ügy, hiszen ott rögtön összedőlt volna ez a tákolmány.

 

Biztosra veszem, hogy az emberiség történelme során rengeteg tehetséges nő veszett el, akiket különféle vádakkal, halálra kínoztak vagy csak felakasztottak az első fára. Mindezt csak azért, mert tehetségesebbnek, rátermettebbnek bizonyultak férfi társaiknál.

bathory_erzsebet.jpg

 

Szólj hozzá

történelem