2019. sze 17.

Kedvenc témám: az írógép

írta: ClownPepito
Kedvenc témám: az írógép

          A huszadik század elején jeles íróink még nem nagyon használták ezt az „ördögi masinát”. Azt bizonyosan tudjuk, hogy Gárdonyi és Móricz igen hamar írógép tulajdonosok lettek, bár Gárdonyi sosem gépelt rajta, csak a fia. Amit a papa diktált, azt a lap felére írta, hogy legyen hely később az írónak kézzel hozzáfűzni, korrigálni. Móricz már sokkal modernebb volt. Írógépen írta, amit csak lehetett. Ráadásul oly intenzíven, hogy néhány masinát egyszerűen „széthasznált”. Fújt is Rá Kosztolányi.

moricz-gepel-01b.JPG

„Más az írásod, ha tollat fogsz és más, ha ceruzát és ismét más, ha írógépen kopogsz. Egy magyar író-művész stílusa szemmel láthatóan megváltozott, mióta az írógéphez szegődött.”

 

          Persze a húszas évekre Ő is beadta a derekát, vagyis eleinte inkább csak gépírónője, Szabó Juci (Németh Andor későbbi felesége) koptatta a billentyűket.

„Ülsz. / Figyeled azt, amit hallasz és a szavam / villámként cikázik át gyors agyadon / s renddé tömörítve, / ragyogva szikráz ki ujjad hegyén, / amint vered egyre ezt a zakatoló, ezt az ördögi-keserves / acélzongorát”

           Aztán Kosztolányi is vett egy efféle „acélzongorát”, de csak leveleket írt rajta, a műveit továbbra is Szabó Juci gépelte. Véleménye nem javult e szerkezettel kapcsolatban, A megvadult írógép című cikkében ki is fejti aggodalmát.

 kosztolanyi_irogepen_ir.jpg

„Végül az írógép köszöntött ránk ördögi zajával, villámgyors beidegzéseivel, elröppenő íveivel és másolópapírjaival, s vele együtt a műkedvelők borzalmas korszaka, amikor már senkinek se volt mondanivalója, de ezt sietve mondta el s lehetőleg bőbeszédűen tíz-tizenöt kötetes regényekben, kiadósan, a semmit is fölhígítva. Az írógép megvadult, s magától kezdett írni. Vigyázzunk a megvadult írógépre, különben érzéseink és gondolataink zenéje nemsokára oly lelketlen kattogássá válik, mint a gépzongora lármája.”

Sajnos bejött a jóslata, mert ha a mai magyar irodalom szemétdombján körbenézek... Hát...

Mások, például József Attila kifejezetten imádott írógépen írni. Sőt, ha valakinek segíthetett vele, akkor szívesen átvállalta ezt a munkát. Annyira ragaszkodott az írógéphez, hogy részletre, négyszáz pengőért vett Magának egyet, amit élete végéig használt. Egyszer zálogba kellett adnia, s az az év igen fájdalmasan telt számára.

ja_gepel.jpg

Babits vagy Krúdy a legtermészetesebbnek tartották, hogy írógépel írjanak. A későbbi nagyok pedig munkájuk hasznos eszközeként tekintettek a kattogó masinákra.

Aztán eljött a pillanat, s az írógépeket nyugdíjazták. Átvették helyüket a számítógépek és a hozzájuk csatlakozó printerek. A nyomtatott szöveg elveszítette „textúráját”. Már nem volt érzékelhető a papír másik oldalán, hogy a szöveg legépelője melyik szót írta szenvedélyesebben, mint a többit.

De beköszöntött a retró! Az írógépek bekopogtak a nosztalgikus emberek ablakán. Az Olvetti volt az utolsó, aki hagyományos írógépeket gyártott, de már ők is bezárták a boltot. Ám a 21 század embere megoldotta a helyettesítést. Windowson magam is már sok-sok éve használok egy FocusWriter nevű rendkívül minimalista szoftvert, ahol -mint a régi, fekete írógépemen- még a billentyűk kattogása és a sorváltás halk reccsenése is hallható.

Egyes cégek írógépet idéző mechanikus klaviatúrákat gyártanak, melyekbe egyszerűen behelyezhetők a tabletek, vagy iPadek. 270 dollárért már egészen szépeket kapni. Ha ez sem lenne elég modernül retró, akkor maradnak a mobileszközökre tölthető alkalmazások.

          Na, egy kis kitérő. Csak most tudtam meg, hogy van egy közös érdeklődési körünk Tom Hanksel a színészeten kívül. Ez pedig a hagyományos írógépek iránti rajongás. A világsztárnak legalább ötszáz írógépe van, nekem kettő. Nála biztosan van is helyük, míg nálam ez a kettő se nagyon fér el. Tom Hanks írógép rajongása oly nagy mértékű, hogy megbízott egy szoftverfejlesztő csapatot, készítsenek -az elképzelései szerint- egy írógépet imitáló appot. Így keletkezett a Tom Hanks' Hanx Writer nevű program, mely szabadon tölthető az almás és a „zöldrobotos” eszközökre. Persze nem egy nagy durranás, sőt igazán jegyzetelni, írogatni elég kényelmetlen vele. Az almás masinákra inkább a kissé húzós árral bíró iA Writer, vagy a majdnem ingyenes Werdsmith tűnik a legjobbnak ebben a kategóriában. Hja, az almásakat rendesen megvágják. (linkeket nem tudok mellékelni, keressék ki az apple app store-ból.)

          A kicsi, zöld robotos mobileszközökre ezernyi ingyenes program készült. Végigpróbálgatni egyszerűen lehetetlen feladat lenne, ezért ajánlok ide is egy párost. Mindkettő ingyenes és még a mobiltelefonon is olvasható szöveget ír, vagyis semmi csicsa, semmi képernyőhelyet foglaló izék. Az első a Writer+ 

mely kicsi, egyszerű, gyors. Amit ígér, az nem sok, de azt tökéletesen teljesíti. Ez a program semmi másra nem való, csak írásra, de arra viszont tökéletes. Az írott anyagot három formátumba lehet menteni: Text file (.txt) Markdown file (.md) és HTML file (.html). Ha nincs a kezem ügyében a laptopom, akkor ezen szoktam írogatni a kis szkeccseimet.

          A másik a JotterPad. Egy picit már több funkcióval, de még mindig elsősorban az írásra koncentrálva. Ebben az appban már vizuálisan is felidézhető a régi írógépek hangulata, de felvértezve az új, modern funkciókkal. Inkább tabletre ajánlom, mert ott egyszerűen szebben mutat és kész. TXT-be vagy Markdownba ment, de exportáláshoz az .rtf, .html vagy pedig a .docx is választható. Van benne néhány előre definiált formátum, aszerint, hogy mit szeretnénk írni. Jegyzet, vagy novella, színdarab vagy nagyregény... A programból közvetlenül nyomtathatunk is, vagy virtuális nyomtatóval sima PDF dokumentummá varázsolhatjuk. Nem véletlen, hogy elég magas a letöltések száma, s az emberek ötből 4,5-re értékelték.

          Szóval én inkább Móricz Zsigmond, vagy József Attila véleményét osztom az írógépekkel kapcsolatban. A rajongójuk vagyok. S ha már elrepült az Olympiák, Viktóriák, Olivettik és Remingtonok felett az idő, legalább látványban és halk kattogásukban fel- illetve megidézzük ezen „ördögi masinákat”

tabletes_alap5.jpg

Szólj hozzá

történelem irodalom android