Amikor született, még nem volt a mai nap a költészet világnapja. A naptár az 1904-es esztendő márciusának 21-es napját mutatta.
...
Novella, dráma, vagy teleregény?
Nem vagyok afféle csókos legény,
kinek megírni mindezt érdekében állna,
mögöttem nincs senki, ki beprotezsálna.
Nem vagyok cigány, se zsidó, se néger,
se segget nyaló ilyen-olyan stréber,
magyar vagyok, sokak szemében: senki,
s a hátsóm alatt nem pöfög egy Betley.
Amim csak van, egy kis pendrive-ra ráfér,
de mégsem cserélném el semmi másér',
hisz' kinccsé teszem, -így, e koldusi poszton-,
a gyermekek között mind-mind szétosztom.
S hogy mi marad végül, az üres zsebben?
Csak egy költő mondhatná ezt ennél szebben,
hisz -tudd meg- ma van a költészet világnapja:
Tele lesz a zseb, mert adja, aki kapja.
A Kis-Ázsiában szabadon élő Bezoár kecskék gyomrából időnként furcsa kövek kerültek elő, melyek nagy tiszteletnek örvendtek, hiszen úgy tartották róluk, hogy megvédenek a mérgezéstől, s más nyavalyáktól.
...
Amikor én kicsi voltam, imádtam a szünidei matiné előadásokat. Élőben találkozhattam Rodolfó bácsival és az egyetlen és igazi Móka Mikivel. Láttam a bábszínház előadásait és a kaposvári színházban olyan mesejátékokat, melyek aztán engem is erre a pályára sodortak.
A mai gyerekek többsége szemetet lát, ahol a rendezők és a színészek önmegvalósítanak, s közben elfeledkeznek a gyerekekről, akiknek -tulajdonképpen- ez az egész szól. Mi a hagyományos gyermekszínházat képviseljük, olyat, amin mi magunk is felnőttünk.