Amikor született, még nem volt a mai nap a költészet világnapja. A naptár az 1904-es esztendő márciusának 21-es napját mutatta.

Vadnay László arra született, hogy nevettessen. A húszas években újságíróként alkot kellemes humoreszkeket. Majd 1927-től beszippantja a magyar show biznisz. Ekkor születik meg első film forgatókönyve, melyet aztán sorra követnek a jobbnál jobb alkotások. Meseautó, Ez a villa eladó, Lovagias ügy, Csúnya lány, Hotel kikelet. S mellette számtalan sanzon szövege: A bankban nincsen betétem, Késő bánat, Oly jól csúszik ez a banánhéj.

De itthon az igazán nagy sikert a kabaré világában éri el. Szellemes konferanszai és igazán mulatságos kabaré jelenetei beírják nevét a magyar mulattatás oszlopcsarnokába.
Viszonylag korán, 1929-ben születik meg tollából a csaknem ezer jelenetből álló Hacsek és Sajó sorozat. Eleinte nem talál kabarét, ahol bemutatnák, de a Terézkörúti Színpad Nagy Endre igazgatása alatt igazi sikerre viszi. A jeleneteket harminc éven keresztül a két utolérhetetlen komédiás: Herczeg Jenő és Komlós Vilmos alakította.

Aztán a történelem őrlő kerekei arra kényszerítették a kiváló szerzőt, hogy először Bécsbe, aztán Amerikába költözzön. Ott is hamar karriert csinál, mert az igazán nagy tehetség -ha lehetőséget kap- képes kibontakozni. Hamar ráérez a hollywood-i stílusra, és rekorderré válik, ugyanis tíz forgatókönyvéből hetet mindig sikerül eladni. Emellett dolgozni kezd a televíziónak is, s gyakorlatilag össze sem lehet számolni, hogy hány Vadnay művet lát a közönség, így nem csoda, hogy többször elnyeri a New York-i kritikusok díját.

Itthon persze nevét sem szabad kiejteni, holott Hacsek és Sajó továbbra is nevettet. Igaz, a szerepeket mások veszik át, mások is beleírnak az eredeti jelenetekbe, de az eredeti szerzőt nem szabad említeni. Aztán a hatvanas években már enyhül a szigor, Várkonyi Zoltán filmet is forgathat egy Vadnay darabból.

A szerző háromszor látogat haza, harmadszorra - utoljára, mert a halhatatlanok társasága hívja egy fellépésre.