2017. feb 12.

A Darwin család ötödik gyermeke

írta: Clodovicus S. Carolus
A Darwin család ötödik gyermeke

1809. február 12. - Shrewsbury. Megszületik a Drawin család ötödik gyermeke: Charles Robert Darwin.

Már gyermekkorában is érdeklődött a természettudományok iránt. Édesapja őt és bátyját a családi hagyományok folytatására biztatta - orvosnak taníttatta.
Ám az ifjú Charlesnak akkor lett elege az egészből, amikor részt kellett vennie egy műtéten. Az idő tájt még nem alkalmaztak kloroformot, vagy más kábító, érzéstelenítő eljárást, így a sebészeti eljárások a páciensek üvöltésétől voltak hangosak. A műtét alanya egy gyermek volt, s Darwinban mély nyomot hagyott az emlék.
Az orvosi tanulmányokat otthagyva inkább a geológia felé fordult. Jó választás volt, mert csakhamar egy öt évig tartó expedícióban találta magát a Beagle vitorlás fedélzetén. Ekkor még alig volt 23 éves. Sokan hiszik, hogy leghíresebb művét ekkor, ezen a nagy utazáson kezdte megfogalmazni, de ez bizony tévedés. Ekkor még leginkább a geológiai érdekelte, -bár jegyzetfüzetében már szerepelnek olyan lapok, melyeken evolúciós gondolatait, táblázatait rögzíti- így hazatérésekor is ezen kutatásai miatt ünnepelték, s emelték a legmagasabb tudományos körökbe.
30 évesen nősül, elveszi unokahúgát Emma Wegwoodot. Házasságuk hosszú és tartós volt, tíz gyermekük született, melyek közül kevesen érték meg a felnőttkort. Ugyanekkor jelenik meg könyve a Beagle fedélzetén tett utazásról.
A fajok eredete lassan, sok-sok évnyi kutató, összehasonlító munka eredményeként kezdett megfogalmazódni. Elkészülte után pedig csaknem két évtizedig asztalfiókban lapult. Darwin félt megjelentetni, mert tisztában volt a kor vallásos hatalmának a tudományra gyakorolt hatásával, ugyanakkor félt nem megjelentetni, mert más tudósok épp kezdtek belekóstolni az evolúciós és fajelmélet tárgykörébe, s rettegett, hogy több évtizedes munkája késve lát tudományos napvilágot. Ezért a könyv megjelenését, esetleges hatását ügyes előkészülettel oldotta meg. A Beagle fedélzetén töltött utazásáról szóló könyv második megjelenésekor egyszerűen belecsempészte a A fajok eredetének legfőbb gondolatait, időnként szó szerint idézve azokat. Nem történt semmi. Aztán vett egy nagy levegőt és 1859. november 24-én megjelentette: A fajok eredete természetes kiválasztás útján, vagy a létért való küzdelemben előnyhöz jutott fajták fennmaradása című könyvet.
A mű hatása azóta is tart. Ki így, ki úgy értékeli. Az egyház kezdetben elítélte, később ezért bocsánatot kértek. A tudományos körök? Na azok azóta is csak vitatkoznak rajta. Az viszont nem tagadható, hogy munkássága más tudományágakban is hatással volt.

Darwint ekkor már nem érdekelte a körülötte zajló vita. Egy a trópusokon szerzett betegség kínozta, gyengítette szervezetét. A botanikához fordult, amit mindig is nagyon szeretett. Hobbiként vizsgálta a növényeket, munkáját több tudományos lapban is publikálta. Bár ezzel kapcsolatban hírnévre már nem vágyott, mégis botanikai kutatásai miatt választották be a Francia Tudományos Akadémia tagjai közé.

1882. április 19-én, hosszú betegség után lépett át az árnyak birodalmába.

darwin-charles_robert.jpg

Szólj hozzá

történelem