Míg országunkban alanyi jogon jár, járt a pozíció (nézzük csak meg a politikát vagy a művészvilágot - a gyerekek és unokák öröklik a helyeket, sajnos érdemtelenül) addig ez a fejlett nyugaton egészen másképp tapasztalható.

Nem ritka, de nem is oly gyakori, mert a családnév, a rokoni kapcsolat még nem elegendő. Így volt ez az 1920-ban született Christopher Robin Milne esetében is, vagy ahogy mi ismerjük: Róbert Gida - Micimackó gazdája. A híressé vált édesapa mellett nem volt egyértelmű, hogy a fiúcskából is író lesz.
A papa- Alan Alexander Milne a Punch nevű újságnál dolgozott újságíróként. A Micimackót (A kisfiú Edwardnak hívta) eredetileg nem a közönségnek szánta, hiszen a történetek szereplői a kisfia játékai. Aztán később meggondolta magát és a rengeteg apró mesét két kötetbe rendezve kiadatta, s Ernest Howard Shepard rajzaival világhírű lett.

A kis Róbert Gida felcseperedvén gyakorta ütközött gyerekkorának megörökített emlékeibe. Nehezen fogadták el, hogy a felnőtt fiatalember azonos a kis Róbert Gedeonnal, s ő maga sem tudta igazán feldolgozni az apjához fűződő kapcsolatát. 1975-ben jelentetett meg egy önéletrajzi könyvet, melyben szintén ezt a témát igyekszik feldolgozni.