2017. sze 02.

Az irányított vadkan

írta: Clodovicus S. Carolus
Az irányított vadkan

avagy: Imre herceg halála

Aki kicsit figyelmesebben tanulmányozza a német (germán) és magyar történelmet, sok hasonlóságot vél felfedezni. Bizonyára nem esetlegesen, hiszen krónikáink egy részét német szerzetesek írták. Itt is, de ott is felbukkan a vaddisznó motívum, mint kiemelten „véletlen” halálnem.

Wagner: Siegfried című operájában egyértelműen tálalja a biztos, a középkorban elfogadott germán receptet, miként kell valakit eltenni láb alól úgy, hogy az balesetnek látsszék. Íme:

„HAGEN (Guntherhez)
Így ne búsítsuk szívét, a tettet rejtsük el. Vadászni együtt indulunk holnap, s ha Siegfried száguld elől, egy vadkan öklelje fel.

GUNTHER
Hát így legyen! Siegfried vesszen!

BRÜNNHILDE
Hát így legyen! Siegfried vesszen!”

Ha egy parányit figyeltünk történelemórán (nekem speciel a kedvenc tantárgyam volt), akkor a vaddisznó általi halálra - kapásból két név ugrik be a magyar történelemben. Az egyik gróf Zrínyi Miklós, költő, hadvezér, politikus, aki a Habsburg politikával került szembe, s ráadásul a magyar főurak Őt akarták királyuknak megválasztani. Ez épp elég ok egy felbérelt vadkan bevetésére.

A másik név Imre herceg(a krónikákban Henricus), Szent István király fia. Itt is azt tanultuk, vagyis tanították, hogy egy vadászaton 1031. szeptember másodikán egy feldühödött vaddisznó, egy remetekan ölte meg. Meglehet. De nézzük meg az akkori történelmi helyzetet. 1024-ben meghal II. Henrik német császár. Vele kihal a szász nemzetség. Mivel Imre herceg anyukája Gizella, ennek a II. Henriknek volt a kishúga, így Imre lett a német császári trón esetleges várományosa. Ezt a németek nyilván nem szerették volna, így II.Konrád gyorsan elfoglalta a trónt és 1030-ban megtámadta Magyarországot. Győr mellett ütköztek meg és a magyar sereg élén Imre herceg pikk-pakk szétverte a németeket. A békekötésre 1031-ben került sor Esztergomban, s utána -szokás szerint- az urak nagy vadászatot rendeznek. Ekkor kerül elő „hirtelen” a vadkan és halálosan megsebzi az épp koronázása előtt álló herceget. Fura, mi?

Imre halálával István felajánlja Magyarországot és koronáját Mária Istenanyának, trónja végül a gyűlölt és megvakított unokatestvére (kinek Géza fejedelem halála után az ősi jog szerint királynak kellett volna lennie) Vazul leszármazottjaié lesz. Ha jól belegondolunk, akkor éppenséggel nekik is volt okuk a bosszúra, legalábbis a Képes krónika szerint.

Minden esetre érdekes gondolat, hogy az utókor számára miként hagyott üzenetet a német születésű, de szívében is elmagyarosodott Aquilai János freskófestő, amikor 1377-ben megfestette a veleméri Szentháromság templom egyik képét. Az igen újszerű idea szerint a képen nem a háromkirályokat látjuk. Mellesleg ezt a háromkirályos történet csupán a nép ajkán született, a Biblia nem említi. Szóval egy új elmélet szerint e freskón egy képregényt látunk, mely Imre herceg meggyilkolásáról szól. Természetesen balról jobbra illik „olvasni” a történetet, s értelmezni a látott eseményeket, szimbólumokat.

Bal szélen egy német sapkás, vörös ruhás vadász látható, amint hátba szúrja a herceget. A vörös szín a halál szimbóluma, az erőszaké. A helyszín a vadászat. Középen még az erős István ül harci ménjén; tovább tivornyázó németek láthatók. A fehér lovon egy majom ül. A keleti vallásokkal ellentétben a kereszténységben a Gonosz megtestesítője. A halál fehér lova mellett egy bölcs öregember, felette a csillag. A felirat az egyik napkeleti bölcs nevét mutatja: Gáspár. Perzsa eredetű, s kincstárnok a jelentése. A feje felett sugárzó csillag talán a Szaturnusz és Jupiter együttállását fejezi ki (ez Jézus születése), mely -egy magyar ősmonda utalása szerint- végérvényes irányt mutat az ország kereszténnyé válása felé. Erre utalhat az „utolsó” képkoca is, melyen az öreg és megtört István királyt látjuk, amint mindenét felajánlja Máriának és a kicsi Jézusnak vagyis az egyháznak. A hála nem marad el, szentté nyilvánítják. Aztán megkezdődik az ország kirablása, széthordása, idegenek által történő feldúlása, amin a visszatérő András és Béla igyekezett segíteni. S a korabeli történészek végül kit tettek minden hibáért felelőssé: Gizellát, István feleségét. Ezzel tisztára is mostak mindenkit. De ez már egy másik történet.

imre-mix.jpg

Szólj hozzá

történelem magyarország