Na én aztán nem vagyok informatikus. Hallom a hírekből, hogy így a bitcoin, meg úgy a bitcoin, meg a kriptovaluták árfolyama most ennyi és annyi. Hümmögök, kérdezek, de konyhanyelvi választ senki sem képes adni.

Aki valamit is konyít hozzá, az a kályhától indulva kezdi magyarázni a dolgot, hogy milyen a szimmetrikus és az aszimmetrikus titkosítás, meg a digitális aláírás ésatöbbi ésatöbbi - de ekkor már kezdek ásítozni, mert én még abban az időszakban voltam gyerek és fiatal, amikor számítógépeket csak tudományos-fantasztikus filmekben lehetett látni. Bár tudom, hogy mit takarnak bizonyos alapfogalmak, de ez a szerény tudás inkább tapasztalati, mint iskolai anyag, mert amikor én még iskolás voltam, számítástechnikát nem oktattak.

Szóval pusztán azt szerettem volna, ha valaki tényleg konyhanyelven felvilágosít erről a bitcoin izéről. Mint már írtam, az Internet népi fele mindenben professzionális. Tökéletesen ért a focihoz, politikához, világgazdasághoz, köpi-vágja az összes tudomány legelvontabb szegmensét, s ezen ismeretek birtoklásáról fórumokon és blogokon, gyakorta ordenáré, primitív módon ad hírt - csak éppen képtelen néhány értelmes mondatban válaszolni, összefoglalni gondolatait úgy, hogy az tényleges magyarázat legyen a kérdésre.

Így aztán magam próbáltam összekapirgálni azt a lényeget, amire valójában sokan kíváncsiak, de nem igazán merik feltenni a kérdést, mert félnek attól, esetleg butának gondolják őket - főleg azok, akik tényleg azok. Szóval, akkor mi is ez a nagy cécó ekörül a bitcoin körül? Mi is ez valójában? Suszter, maradj a kaptafánál! Tehát játsszuk el egy jelenet formájában, afféle kérdezz felelek szisztémával.

Én - Te, figyelj, mi ez a bitcoin tulajdonképpen?

Másik én - Hát tudod ez úgy van, hogy vannak különféle titkosítási formák. Ezek mellett pedig a digitális aláírások. Így aztán...

Én - Szóval lövésed sincs róla, csak adod itt a nagymenőt.

Másik én - De, igenis tudom, hogy mi az. Csak...

Én - Akkor beszélj értelmesen. Mi az a bitcoin?

Másik én - Egy fizetőeszköz. Olyan, mint a forint. Vagyis inkább mint az „ájró”, csak éppen nem látható, mert virtuális.

Én - Számomra az Euro is elég virtuálisnak hat. De így hónap közepén már a forinttal is így vagyok.

Másik én - A bitcoin saját, titkos belső hálózatban létezik, s úgy alkották meg, hogy a hatóságoknak ne legyen módja lenyomozni a pontos mozgását. A bitcoin csak egy a sok virtuális pénz, azaz kriptovaluta között, s tökéletesen alkalmas eszköz vásárlásra, zsarolásra meg pénzmosásra, hiszen a valódi pénz átváltható virtuális pénzre (meg vissza) és innentől kezdve csak az arra jogosultak „láthatják”. Az egész eddigi „pénzmozgás” a bitcoin keletkezése óta néhány száz megányi adatcsomagban elfér, s ezt az összes résztvevő láthatja. Csak arról nincs senkinek fogalma, hogy kik is a tagjai a rendszernek, mert egyelőre lenyomozhatatlan.

Én - Ügyes. Félelmetes, de nagyon ügyes. Ki a fene találta ezt ki és mikor?

Másik én - Azután jelent meg, miután 2008-ban beköszöntött egy gazdasági mélypont Amerikában, ami kihatott ugye az egész világra. Az igazi megalkotója, vagy szerintem inkább megalkotói a Satoshi Nakamoto nevet vették fel, s az bizonyos, hogy a számítógépes programozáshoz és a pénzügyekhez elég jól értenek. 2009-ben indult be az üzlet, s minden bizonnyal azóta már trilliárdosok lettek.

Én - Na de hogyan lehet bitcoint izé... „csinálni”?

Másik én - A bitcoint a belső terminológia szerint bányásszák, akár az aranyat. Bár az egészet inkább a lottóhoz hasonlítanám, ahol a szelvények kitöltéséhez sokat kell számolni. Akinek erős számítógépe vagy számítógépei vannak, az több lottószelvényt tud kitölteni, így a nyerési esélyei is nagyobbak. Mivel a „játék” folyamatos, 10 percenként sorsolnak. A nyertes jelenleg 25 bitcoint nyer ez most úgy 7 millió forintnak felel meg. Ezért már érdemes, nem? A nyerési esélyt lehet fokozni. A saját számítógépünk helyett „ráveszünk” egy csomó másik számítógépet a számolgatásra, ezáltal nem nekünk pörög a villanyóra és processzorunk. A sok igába hajtott idegen masina együttes erejével aztán sok-sok lottószelvényt tudunk kitölteni. A titkos parancsokat ártatlannak tűnő programokba, vagy weboldalakba rejtjük, s mikor a gyanútlan felhasználó -tudtán kívül- ezekbe belebotlik, máris termeli nekünk a lottókat vagyis a bitcoinokat.

Én - Asztahűha! Akkor vágjunk mi is bele! Irány a bitcoin bánya!

Másik én - Ha 2009-et írnánk, akkor én is ezt javasolnám. De mára már akkorára duzzadt az egész rendszer, hogy ha az összes haver összekötné a számítógépeit még az is egy nagy semmi lenne. Ma már komoly iparág épült ki a bitcoin bányászatára. Célgépek és szoftverek harcolnak azért, hogy minél nagyobbat hasítsanak ki a haszonból. Olyan erőforrásokkal rendelkeznek, amelyeket mi el sem tudunk képzelni. Talán kijelenthetjük, hogy a valóságos lottón nagyobb az esélyünk a nyerésre, mint a bitcoin lottón.

Én - Ó, de kár. Akkor hagyjuk a francba az egészet!

Másik én - Szerintem is. Bár manapság ez a bitcoin biznisz nagyon megy, de alapvetően az egész elég bizonytalan. Lehet vele nagyot, nagyon nagyot nyerni, de hatalmasat bukni is. A bitcoinon kívül vannak (Namecoin, Peercoin, Litecoin) és lesznek is más kriptovaluták, azok köré is kiépülnek hasonló rendszerek, melyek harcolni fognak az erőforrásokért. De az már egy másik világ lesz, amiben nekünk embereknek -lehet- nem is marad hely.

Én - S most hogyan védekezzünk a 21. század gonosz „hét törpéje” ellen, akik a mi számítógépünket használják bányászatra?

Másik én - Lehetőleg kerüljünk és blokkoljunk minden olyan tartalmat, amiben gonosz bányásztörpekódok bújhatnak meg. Reklámok, scriptek, pornóoldalak, flashjátékok, ismeretlen helyről származó mobilalkalmazások, hiszen már a mobiltelefonok is részt vesznek a nagy bitcoin lottóban. Használjunk biztonságosabb böngészőket (Opera, Firefox, Chrome), azokat erősítsük meg védelemmel (No Coin bővítmény), rendszeresen ellenőrizzük védettségünk állapotát, telepítsünk normális vírusvédelmi programokat és aki teheti, frissítgesse az operációs rendszerét. Nincs 100 százalékos védelem, de ezzel minimálisra csökkenthető az egyéb fertőzés veszélye is.