„Ha felismerjük végre, hogy rajtunk kívül minden ember őrült, egycsapásra világossá válik előttünk az összes rejtély.”

- Mark Twain

 A Remington cég, amikor piacra dobta első használható, mechanikus írógépét, a kutyának se kellett. Azt mondták, hogy a Remington inkább gyártson csak puskákat meg varrógépeket.

Hogy reklámot csináljanak a gépíró masinájuknak, pár példányt odaajándékoztak néhány újságnak, hírességnek, -többek közt- Mark Twain írónak. A művésznek annyira megtetszett az írógép, hogy 1874-ben megírta rajta a Tom Sawyer című világhírű regényét. Ez volt az első regény, melynek kézirata ezen a fura, kattogó, általam imádott masinán íródott.

„Az egész amerikai irodalom Mark Twain egyetlen könyvéből ered, a Huckleberry Finnből… Előtte semmi sem volt. Azóta sem írtak ilyen jót.”

Nyilatkozta kollégájáról Hemingway.

Az írógép feltalálóját igazából nem lehet megnevezni. Párhuzamosan és sokan fejlesztették, rengetegen hozzátettek, variálták - mire kialakult az általánosan elfogadott forma. Az alapötlet egy olasz „írózongora” volt még 1575-ből. De ez a gép túlságosan nagynak és bonyolultnak bizonyult, így eltűnt a feledés homályában. Az első szabadalmat az írógépre Henry Mill nyújtotta be Angliában 1714-ben. De valamiért ez sem lett siker, nincs is belőle fellelhető példány egy se. Aztán többen próbáltak „betörni” az írógép bizniszbe, köztük a mi Kempelen Farkasunk is, aki a hagyományos írógép helyett végül Mária Terézia egyik kegyeltjének készített vak-írógépet.

1837-ben az olasz Ravizza nagy dobása volt a festékszalag és váltókar kifejlesztése. Így már választani lehetett a nagy és kisbetűk között. A billentyűmezőket pedig a magyar Pickler Józsefünknek köszönhetjük. Valójában Peter Mitterhofer bécsi feltaláló az írógép igazi szellemi atyja, aki 1866-ban mutatta be tökéletesen működő találmányát. Ám anyagi támogatás híján a projekt megrekedt, így babérjait egy Christopher Latham Sholes nevű fickó zsebelte be, aki 1868. június 23-án nyújtotta be szabadalmát. Ezért ezt a napot tartják a Nemzetközi Írógép Napjának. Sholes -egy anyagi támogatóval a háttérben- hihetetlen pénzeket áldozott a fejlesztésre, de végül belebukott. Potom pénzért eladta az egészet a Remington cégnek, aki viszont diadalra vitte a sorozatgyártást. A reklám hozta úgy, hogy egy tesztmasina éppen Mark Twainhez került. Az író regényének sikere végül meghozta a diadalt, mert az 1900-as években alig győzték gyártani írógépeiket, pedig 250 dollárba került egy-egy példány.

Sholes azért adott a projektnek egy igazán használható újdonságot, melynek hatása még ma is jelen van a modern számítógépes klaviatúrákon. Ez pedig a billentyűzet kiosztása. Eleinte ugyanis ABC sorban voltak elhelyezve a betűk, így a gyors gépelésnél a karok gyakran összeakadtak. Ezért rendezte át QWERTY kiosztásra, hogy lassítsa a gépelést. Végül sok országban így maradt.

Manapság hagyományos, mechanikus írógépet már csak az Olivetti gyárt. Ettől függetlenül komoly kultusza van, sokan gyűjtik és használják is az öreg írógépeket. Jómagam is csodálom ezeket a masinákat, szerencsére van is belőle egy örökölt darab. Ám festékszalag híján már nem használhatom, így marad az elektronikus változat, vagy a laptopos és ingyenes szövegszerkesztő a FocusWriter , ahol még a régi kattogást is hallhatom.