2019. aug 15.

Woodstock

írta: Clodovicus S. Carolus
Woodstock

Ötven évvel ezelőtt két fickó Michael Lang és Artie Kornfeld azt tervezte, hogy az általuk szervezett buli nagy pénzhez juttatja Őket, ám majdnem 2 milliót buktak az egészen. 

 

photostudio_1565688685298-picsay.png

Ötven évvel ezelőtt Bethel városa mellett Max Yasgur farmer lucernaföldjén felépítettek egy hatalmas forgószínpadot. Jó ötletnek tűnt, hogy minimalizálják a csaknem 40 meghívott fellépő műsora közti átállást. A szerkezet a nagy súly miatt már az elején tönkre is ment. 

 

Ötven évvel ezelőtt sok olyan zenésznek indult el az igazi karrierje, akiket - minden valószínűség szerint - sosem ismert volna meg a nagyközönség, hiszen az általuk képviselt zenei stílust nem támogatták a lemezkiadók. Így nem valószínű, hogy Joni Mitchell dala a: We Are Stardust We Are Golden egyáltalán elhangzott volna valaha, vagy Carlos Santana legendává növi ki magát. 

 

Ötven évvel ezelőtt a szervezők azt tervezték, hogy kb. húszezer néző lesz kíváncsi a koncertekre melyeket hat dolláros napijeggyel fognak nézni és hallgatni. Helyette 500 ezer ember jött és a jegykiadó bódékat az első napon szétverték. A hatalmas embertömeg miatt akkora dugók keletkeztek, hogy sok fellépő nem jutott el a színpadhoz. Igazából még sokkal több fiatal indult útnak a fesztiválra, de legalább 800 ezren ragadtak bent valahol a bedugult közlekedés miatt. 

 

Ötven évvel ezelőtt, a - menet közben három naposra bővült fesztivál-, egyben a hippik tiltakozó találkozója is lett, ahol az amerikai kormány fegyveres agresszor szerepe ellen tüntettek, illetve a szabad droghasználat mellett agitáltak. Ott, a helyszínen ezzel nem is volt probléma, tízből kilencen nyomták is rendesen. Ettől függetlenül mindössze egyetlen fiatal halt meg túladagolásban. 

A fesztivált egyébként nyolcszáz rendőr védte, de nem volt sok dolguk. A rendbontásokat helyi, önszerveződő csoportok tartották kordában. 

 

Ötven évvel ezelőtt Woodstock felett súlyos esőfelhők jelentek meg. Hiába skandálták sokezren, hogy nem akarnak esőt, a természet nem hallgatta meg kérésüket. Szinte két napig úgy zuhogott, mintha dézsából öntötték volna. De senkit nem kergetett haza, a koncerteket megtartották, csak a szervezők aggódtak az áramütés miatt. 

 

Ötven évvel ezelőtt, a Woodstocki Fesztiválon elfogyott a kaja. Így aztán a hadsereg helikopterekkel vitt ételt a fesztiválozóknak, ami így egy kicsit ironikus, hiszen sokan épp ellenük tiltakoztak. Volt egy zsidó szervezet is, akik kétszáz vekni kenyérből sonkás szendvicseket készítettek és azokat ingyen szétosztották. 

 

Ötven évvel ezelőtt, a fesztivál plakátjain megjelent, gitárnyakon üldögélő madárról mindenki azt hitte, hogy egy békegalamb. De tévedtek, mert az a madár egy Amerikában honos cat-bird, mely - rendkívül idegesítően - macskahangon nyivákol. 

 

Ötven évvel ezelőtt, a fiatalok még hittek a béke, zene és szabad szerelem szentháromságában. Mára alig hisznek bármiben is. Nem az Ő hibájuk. 

 

Ötven évvel ezelőtt a Woodstocki Fesztivál után senki sem gondolta: annak, ott úgy lett vége, hogy ötven év után sem lehet megismételni, mert már mindent annyira átitatott a pénzéhség, Mammon imádata. 

Meg azokból a fiatalokból - kik megérték ezt a napot - kiábrándult papikák és mamikák lettek és sokan közülük már nem akarnak emlékezni. Kár. 

 

Szólj hozzá

történelem music