A penészgombák a soksejtű hifás gombák -több ezer fajtáját tartalmazó- csoportja. Mindenhol ott vannak, s igazából kiirthatatlanok.

A gombák egyébként se nem növények, se nem állatok, bár inkább az utóbbihoz állnak közelebb. Oxigén és szén kell nekik. Körülbelül másfél millió gombafaj létezik a Földön, ezek között vannak haverok, például azok, amelyeket megeszünk. Velővel töltött gombafejek rántva, hasábbal és tartármártással, vagy tejszínes gombamártás töltött tojással, rizzsel, vagy gombapörkölt galuskával... Emlékszik valaki a Kuckó vendéglő csudafinom gombás melegszendvicseire? Hm... Aztán vannak nem haver gombák, akikkel igazából csak nagyon közvetetten találkozunk, s persze léteznek a kifejezetten ellenség gombák. Bár állítólag a gyilkos galócából lehet a legfinomabb gombapöcit főzni, csak éppen az az α-amanitin nevű méreg eléggé bezavar, mert halálos és nincs rá ellenanyag.

A penészgombák is pont így oszthatók fel. Sok közöttük a cimbi. Néhányukat kiválóan használja a keleti és nyugati élelmiszeripar. Például a téliszalámi nem is érne meg a különféle penészgombák hatása nélkül. Félkész állapotban a szalámik elég gusztustalanul néznek ki. Brrr! Keleten a kiváló curry és teriyaki szószok elkészítésében használatosak. Vannak penészgombák, melyek a gyógyszeriparban „tevékenykednek”, toxinjaik fontos gyógyszerek alapanyagai lesznek. Aztán itt vannak az ellenséges penészgombák. Megvesszük a kenyeret, három nap múlva már szivaccsá aszalódott és zöld-fehér penész telepecskék jelennek meg a felszínén. Nem célszerű megenni, mert gyomorrontást okoz. Szinte mindegyik élelmiszernek létezik saját penészgombája, ami csak azt szereti. Persze olyan is akad, amelyik nem válogatós. Épített környezetünkben is megtalálhatók a penészgombák. Vannak közöttük láthatók és rejtőzködők. Mostanában igen divatos és ha jól tudom, akkor kötelező szabvány is előírja, a lakások szigetelését, nyílászáróinak cseréjét. Energetikailag nincs is ezzel baj, ám az országban sok a Mekk Elek, s gyakran orbitális hibákat ejtenek. Meg hát az anyagi lehetőségek is befolyásolják a végeredmény minőségét. A modern nyílászárók képesek teljesen kizárni a hideget, a port, a hangot. Ám ezek a modern nyílászárók nem csak ki, hanem be is zárnak. Például a párát. Mert a modern nyílászárók nem mindegyike korszerű is. S mi történik, ha a pára nem jut ki a lakásból? Úgy van! Megjelenik a penész. Először csak finoman. Itt-ott egy-egy pötty. Aztán a pöttyök apró telepecskékké növekednek. S ha csak a vállunkat vonogatjuk, akkor beterítenek mindent. Lehetnek ezek afféle salétromos alapúak, vagy csak finom szőröcskés, sötét, zöldes, sárgás foltok. Elárulok valamit. Mindegyik morcos, vagyis mérges. Spóráikat belélegezve komoly légúti panaszokat okoznak. A penész elég merész. A fullextrás luxuskéglikbe is behatol, s ha minden okés, akkor kényelmesen elhelyezkedik és szaporodik. Bár az az igazság, hogy mindig is bent volt. A spórák együtt áramlanak a levegővel, rátapadnak mindenre - emberre, állatra. S ha a környezet megfelelő számukra, akkor belakják a helyet. Nem olyanok, mint az ember? Lehet, hogy mi tulajdonképpen csúcsgombák vagyunk? Mert mi kell nekünk? Oxigén. A gombáknak is. Nedvesség. A gombáknak is. Ásványi anyagok. A gombáknak is. Megfelelő, kényelmes élettér. A gombáknak is. Mi gombák vagyunk, ez tuti. Se nem növény, bár néhány egyedünk kábé annyi kapacitású - se nem állat, bár van közöttünk néhány állatias példány, főleg a férgek kategóriában. Asszem ezt kiveséztük.

Szóval -ahogy egymást- úgy közösen utáljuk a penészgombák azon típusait, melyek, vagy akik a lakásunkból igyekeznek kitúrni minket. Persze ez nem elég. Itt nem segít Mahátma Gandhi passzív ellenállás megoldása, itt tenni kell valamit. Fel kell venni a kesztyűt! Ja, a gumit, és suvikszolni kell, ahol csak lehet. A konyha és a fürdőszoba a bázisa a merész penésznek. Célszerű az ellentámadást ott kezdeni. Vannak kifejezetten erre a célra kifejlesztett penészirtó szerek, irtó szerek és irtó büdösek, mert többségük klórt tartalmaz. A Szavó, a Schimmel és a többiek elég veszélyesek. Hatásuk van, de csodákra ne számítsunk. Divatosak -akár az alternatív gyógyászatban a hókuszpókusz homeopátiás szerek, meg kineziológia, energiaküldés, schüssler só, kristályok és egyéb sarlatánok pénztárca karcsúsító átverései- az úgynevezett házi praktikák olcsó megoldásai. De ebben is igaz: az olcsó a drága, mert kábé annyit érnek, mint a nagy semmi. Amíg az ok látványosan jelen van, addig az okozat is látványosan jelen lesz. S mindez leginkább a téli, fűtési időszakra érvényes. Lehet igazi kősót tartalmazó tálkákat elhelyezni a langymeleg lakásban, ízléses zen díszítéssel, vagy ugyanezt csak szódabikarbónával. Lehet kék-fehér tablettás kis páralekötőket venni, kéthetente cserélni bennük a nem épp olcsó betétet, kétnaponta ecetes átmosást csinálni, sűrű gyakorisággal szellőztetni - mindez csak egy rövid ideig ható tüneti kezelés, mely a gondot nem oldja meg. Hiszen a fő probléma: a pára.

Biztosan vannak okos emberek, aki képesek kiszámolni, hogy egy ember, nyolc óra alatt egy adott méretű szobában az összes kilégzése alkalmával mennyi párát juttat a levegőbe, plusz amit hozzáizzad. Szigorú átlaggal mérve az emberi test fele víz. Mondjuk átlagban iszunk két liter vizet a nyolc óra alatt. Ha csak nagyon durván saccolok, akkor a lélegzéssel a fele biztosan ki is jut. A különféle külső és belső hőhatások is fokozzák a páraképződést. Pláne, ha olcsóbb, nem beépített szellőzőt tartalmazó ablakon jut be a fény.

 Van itt Európában egy általánosan elfogadott alapérték, amit tényleg érdemes betartani. Ez a hő és páratartalom viszonya. Egy lakás hőmérséklete akkor nevezhető komfortosnak, ha 19 és 24 Celsius fok között áll a higanyszál mérője, s a páratartalom pedig 40-60 százalék között van. Ha 40 százalék alá kerül, akkor a levegő túl szárazzá válik, az emberi nyálkahártya hamar megszenvedi ezt az állapotot. Könnyebben megtelepedhetnek rajta a vírusok vagy baktériumok, melyek számos betegséget okozhatnak. De az sem jó, ha 60 százalék fölé kerül, mert akkor meg a tüdő kerül nehéz helyzetbe. Ráadásul a magas páratartalom előcsalogatja főhősünket a penészt, ami további komoly toxikus problémákat okoz.

Akkor mi a fenét lehet csinálni? Nem jó ez! Nem jó az! Akkor mi legyen? A pára egyetlen ellenszere: a nyár. Egész nap minden ablak nyitva lehet, a lakást átjárhatja a levegő, a penész maradéka ilyenkor remegve bújik, s mi pedig kacagunk a problémán! Hát nem?! Aztán az ujjacskánk beleér a bimbibe és felébredünk és appercipiáljuk, hogy elmúlt a nyár, kint hűvös, bent meleg és több mint fél éven át fűteni kell hogy a fene enné meg, s ha nem védekezünk, ha nem találunk ki valamit a pára ellen, akkor megesz bennünket a penész. De figyelem: van megoldás. Az eszköz neve: mobil párátlanító, vagy páramentesítő készülék. Heuréka! Megtaláltuk! Te rohadék penész, most aztán elmész! Na csak óvatosan azzal a Heu Rékával. Nem árt, ha böngészési fokozatba állítjuk magunkat és alaposan átnézzük a lehetőségeket. Ha már tudjuk, hogy mit keresünk, könnyebb lesz. Ezután az ár és a készülékek lehetőségei, szolgáltatásai befolyásolják a tökéletes döntést. Először is tudnunk kell, hogy mekkora alapterületű lakásban, szobában vagy egyébben szeretnénk használni a masinát?! Az sem mindegy, hogy mekkora teljesítményre képes a készülék, amivel szemezni kezdünk, s azt milyen hangerővel, decibellel csinálja. Azt elárulom: olyan, hogy halk, csendes páramentesítő, na olyan nem létezik. Villanymotor és ventilátor van mindegyikben, azok pedig zajosak. Kicsit, vagy nagyon. Persze léteznek különféle szolgáltatásbeli fokozatok, de azzal nincs sok értelme foglalkozni. Azt érdemes vizslatni, hogy x idő alatt mennyi vizet képes összegyűjteni a tartályába. A többi csak kényelmi funkcionalitás.

Vannak a piacon egészen fapados masinák is, melyek csupán egy fürdőszobát páramentesítenek, ha épp arra van szükség. Vannak gépek, melyek időzíthetőek, több fokozatban működnek ami még fokozható például száradó ruhák környezetében. Igazából csak néhány márkát érdemes figyelni, mert azért ebben a kategóriában is sok a gagyi. Tosot, Whirlpool, Delonghi, Selcor. Hogy melyik legyen a befutó, azt sok apró, egyedi momentum befolyásolhatja.

Olyan helyzet is adódhat, amikor vesz egy nagy levegőt a polgár és teljes korszerűsítésbe kezd. Külső burkolat csere, ablakcsere, ajtócsere, melyekben már a természetes szellőzés is megoldott. Modern klíma beépítése, melynek funkciói között nem csak a hűtés, fűtés, hanem a párátlanítást is magába foglaló levegőcserélés is megtalálható. Ilyenkor a lakás minden helyiségébe egyedileg kialakított páraelszívókat is érdemes beépíteni, melyeket a központi egység kezel. Na ez nem két forint lesz, az tuti.

Szóval ha úgy alakul, hogy lakókörnyezetünkben látványosan megjelenik a merész penész, akkor biztosan magas a páratartalom, ami ellen mihamarabb radikálisan ellenlépéseket kell tenni. Sokan szenvednek e problémától, de leginkább a csendes tűrést választják, holott igenis van lehetőség a penész elleni győzelemre.