Kérdező - Tudod-e,hogy pontosan mi is az a tranzisztor?

       Én - Hát... olyan kis izé, afféle kis bigyó, amiket beleforrasztgatnak különféle elektronikai eszközökbe.
       Kérdező - Szóval lövésed sincs róla, de azért írásod tárgyaként választottad! Igaz? Na akkor ide figyelj. A tranzisztor egy félvezető eszköz. Érted már?
       Én - Aham... Félvezető... Miért csak fél? Hol a másik fele?
       Kérdező - Te elektronikai analfabéta! Ez a neve és kész! Általában három rétegű és a gyenge villamos jelek erősítésére és feszültségtabilizálásra használják.
       Én - Feszültség? Most nekem is jól jönne egy tranzisztor, mert megfáztam és fáj a torkom, viszont előadást kell tartanom, így aztán elég feszült vagyok.
       Kérdező - Na figyelj ide te... te „nagyokos”! Tranzisztorok nélkül ma nagyon sok elektronikai berendezés vagy nem létezne, vagy szekrény és házméretű lenne. Régen a tranzisztorok helyett elektroncsöveket használtak. Így működhettek a rádiók, az erősítők és a nagyon korai számítógépek. Többen is próbálták ezeket az elektroncsöveket helyettesíteni, végül 1947. decemberének 24. napján a Bell Laboratóriumban három tudósnak (Walter Brattain, John Bardeen, William Shockley) germánium-arany kombinációjával sikerült az első működő tranzisztort megalkotniuk, amiért szép, nagy Nobel-díjat kaptak.
       Én - Mennyi pénz jár most a Nobel-díjjal?
       Kérdező - Ez most hogy tartozik ide? 0,87 millió euró. Most boldog vagy?
       Én - Nem. Nem vagyok boldog, mert nem az én zsebemben van ez a 0,87 millió euró. Talán ha feltalálnám a spanyolviaszt, akkor...
       Kérdező - Az már fel van találva. Helyesebben létezik, mert az egy bogár gyantája. Már írtál róla, ne okoskodj. Térjünk inkább vissza a tranzisztorokhoz.
       Én - Jó, térjünk. A tranzisztoros erősítők sosem fognak olyan szépen szólni, mint a vákuumcsövesek.
       Kérdező - Ez most lényegtelen. A tranzisztort eleinte csak számmal jelölték, aztán a a Bell Laboratórium távközlési részlegének vezetője John Pierce mozaikszót (transfer-resistor) alkotva elkeresztelte. E forradalmi alkatrésszel összezsugorodtak a rádiók és az elektronikai ipar forradalmi fejlődésnek indult.
       Én - A nagyapámnak is volt tranzisztoros rádiója. A Sokol rádió.
       Kérdező - Igen, abban 7db germánium tranzisztor tette a dolgát. De a Sokol rádiót csak a 60-as évektől lehetett kapni. Ám az első tranzisztoros rádió -a Regency TR-1- 1954. október 18-án született a dallasi Texas Instruments elektronikai gyárban Richard C. Koch mérnök fejlesztésében. A zsebrádió hihetetlenül népszerű lett, egy év alatt 100 ezer darab lelt gazdára, annak ellenére, hogy a teljesítménye nem volt túl nagy. Még a Modern Művészetek Múzeumába is került néhány darab. Számtalan színben volt kapható, s mindössze 49 dollárért a vásárlóé lehetett.