2017. ápr 09.

A cinikus

írta: Clodovicus S. Carolus
A cinikus

Számtalan történet kering a híres görög cinikus „életfilozófia” jeles alakjáról, a „kozmosz polgáráról” az i.e. 412-ben született Diogenészről.

A leghíresebb talán az, amikor Nagy Sándorral találkozott, aki megállt a hordója előtt a porban üldögélő és napozó filozófus lábánál és tisztelete jeléül felajánlotta neki, hogy bármit kérhet, ő teljesíti. Diogenész csak annyit válaszolt morgolódva azon, hogy a híres hadvezér árnyékot vettet rá: „Ne vedd el, amit nem adhatsz!”

Természetesen ez is több értelmezést hordoz magában, főleg ha tudjuk, hogy Diogenész megvetette az álszent, harácsoló hatalmasságokat, és a csupán saját boldogulásukért mindenkin átgázoló néptömegeket.
Időnként látszólag esztelen dolgokat művelt, de mindezt azért, hogy felrázza az embereket kábulatukból. Napközben égő mécsessel közlekedett és az Embert kereste - mindhiába. Hitte, hogy a teremtő boldognak alkotta az embereket, de a kicsinyes harácsolás keserűvé és boldogtalanná tette őket. Máskor pedig csavaros filozófiai párbeszédekben igyekezett rámutatni az emberi gondolkodás komoly hiányosságaira. Egyszer egy futóverseny győztesét kérdezgette, akinek földöntúli boldogság sugárzott az arcáról, hogy ugyan minek örül annyira?!

- Annak örülök, hogy győzedelmeskedtem! - Válaszolta az ifjú.
- Kit győztél le?
- Az athéni bajnokot, Pratokratészt!
- És ő jobb vagy rosszabb futó nálad? - Kérdezte Diogenész.
- Természetesen rosszabb, hiszen legyőztem.
- Nem értelek! - Csóválta a fejét a filozófus. - Mi az öröm abban, ha legyőzöl egy nálad rosszabbat?

A történelem során többen is magasra emelték Diogenész lámpását, s fényében tökéletesen nyomon követhető az emberiség lelki és gondolati visszafejlődése. A cinikusok idejében legalább egy csepp figyelmet kaptak azok, kik példát és helyes irányt mutattak. Ennek mára nyoma sincs. Az emberiség magát civilizáltnak tartó része teljesen beletébolyodott a pénz és a hatalom megszerzésébe. Ez tapasztalható kicsiben és nagyban. A lelki és szellemi kincsek pedig értéktelenné váltak, sajnos még azoknál is, akiknek ezek megőrzése lenne a feladatuk.

diogenes_mix.jpg

Szólj hozzá

történelem izébigyók