Az 1571. szeptember 29-én Milánóban született Michelangelo Merisi da Caravaggio az igazi festőóriás és a kor híres botrányhőse.

Rövid, mindössze 38 évnyi élete alatt, viszonylag rengeteg művet alkotott, melyek újszerűségét nem mindenki volt képes elfogadni.
Legfőbb törekvése a régi, itáliai festőiskolák pátoszos, hamis kifejezésmódjának fenéken billentése, s helyette a művészi realizmus bevezetése és egy olyan festészeti stílus megteremtése, mely sokkal előbbre mutatott korának elképzeléseinél. A színek bátrabb alkalmazása, a fény és árnyék kontrasztosabb kifejezése.

Apja építész volt, s halála után a legidősebb testvér festő-iskoláztatta be Milánóban. Sokáig nem tanulta a festészetet, mert inkább Rómába ment, de aztán végigjárta Itália királyságait, mert botrányai, verekedései, gyilkossággal végződő párbajai miatt folyton menekülnie kellett. Többször ült börtönben is, de mindig megszökött, s mivel felsőbb körökből is bőven akadt pártolója, szinte mindig kegyelmet nyert.
Művészetét is áthatotta a botrány. Mária halála című képén a halott asszonyt teljes realitásban ábrázolta, s modellül az akkori Róma legkedveltebb kurtizánját választotta. De az Emmausi vacsora című képén látható Krisztust is ugyanarról a fiú prostituáltról festette, aki a Diadalmas Ámor című alkotásán is látható.

Az 1600. esztendő nagy fordulatot hozott életében, mert Del Monte bíboros és annak meleg baráti köre bőven hozott számára megrendeléseket, s így Róma leghíresebb festőjévé vált. Hat évig jól viselkedett, de nem bírt a vérével, ismét menekülnie kellett. Egy rövid -ám annál is kalandosabb- máltai kitérő után tért vissza Nápolyba, ahol újabb párbajba keveredve megsérült. Felgyógyult ugyan, de egy rejtélyes, magas lázzal járó betegség elvette fiatal életét. Közös sírba temették, ahonnan csak 2010-ben került elő, s helyezték el végső nyugalomba, méltó módon megemlékezve a nagy itáliai festőről.