A világ legelső magazinjában, pontosabban férfimagazinjában még nem hirdettek luxuskocsikat, drága órákat, öltönyöket, nem voltak szélesre tárt „pumák", nem töltötték meg házimoslékok receptjeivel, ostoba, semmitmondó írásokkal és hülyébbnél hülyébb tanácsokkal.

A világ legelső férfimagazinjában irodalmi alkotások rövidített változatai, távoli tájak útleírásai, történelmi érdekességek, György-korabeli tudományos újdonságok és a világon először: parlamenti összefoglalók és az ezekkel kapcsolatos politikai elemzések kaptak helyet. Az 1731. januári indulás után csakhamar óriási népszerűségnek örvendett, s bár egy picit változva, de csaknem 200 éven keresztül, 1922-ig viszonylag rendszeres volt a megjelenése.

A magazin alapító főszerkesztője Edward Cave (írói álneve: Sylvanus Urban) angol nyomdász, szerkesztő és kiadó, aki kiváló üzleti érzékkel futtatta fel kiadói vállalkozását. Eleinte csak az alapgondolat volt meg, egy rendszeresen megjelenő kiadvány ötlete, melynek az igényesebb olvasóközönség kiszolgálása lett volna a feladata. De hiába járta végig a londoni nyomdákat, mindenhonnan kidobták, mondván, egy suszter fia ugyan hogy is értene ehhez. Ezért fogott saját vállalkozásba és bizonyította be a többségnek, hogy (legény) kiadó a talpán.

Csak hab a tortán, hogy a magazinnal keresett rengeteg pénzből más vállalkozásokat is indított, melyek szintén sikerrel működtek.

A mai férfimagazinok... hát...mintha nem is igazán élő férfiaknak szólnának. Tele vannak reklámmal, anorexiás, két bit agyú, idétlenül pucsító csajokkal, kétes ügyletekből megzsírosodott „üzletemberek” életrajzával, politikai szeméttel és sárdobálással. Természetesen a többi virtuális és valós magazin se jobb, csak némelyik még igyekszik belecsempészni némi értéket is. Sajnos egyre kevesebbet.