A híres irodalmi alkotásokban felbukkanó neveknek gyakran érdekes története van.

Például Puskin híres művének főszereplője Jevgenyij Anyegin. Nevét úgy kapta, hogy a költő egy aprócska orosz városon átutazva figyelmes lett az ottani foltozószabó cégtáblájára, melyen ez állt: Jevgenyij Anyegin, foltozószabó. Puskinnak annyira megtetszett a név, hogy kölcsönvette és világhírűvé tette.

Az idősebb Dumas is szeretett utazgatni. Egyszer meglátogatta barátját Bonaparte Jeromost, aki a Nagy Napóleon testvére volt. Együtt indultak kacsavadászni, de csak az úti céljuk - egy Elba szigetének közelében található szárazföldecske - közelébe jutottak, mert kikötési engedélyt nem kaptak. Ezt az aprócska szigetet hívták Monte Cristo szigetnek. Az írónak tetszett a név, fel is használta híres regényében. Az öregúr szeretett minket magyarokat. Még magyaros ruhát is csináltatott s 1865-ben a Pesti Vigadóban abban tartott előadást és a hallgatóság legnagyobb csodálatára ott szavalta el franciául Vörösmarty Mihály Szózatát.