Edwin Smith egy unatkozó, amerikai, amatőr egyiptológus volt, vagyis az egyiptomi piacokat járva összevásárolt egy csomó cuccot és elvitte haza, hogy valamilyen ócska mesébe csomagolva jó pénzért eladja azokat.

A 22 oldalas, hieratikus írással alkotott papiruszt 1862-ben vásárolta Luxorban, s gondolta, amíg nem sikerül lefordítania, nem adja el. Próbálkozásait nem koronázta siker, s ráadásul 1906-ban átköltözött az árnyak birodalmába. A papiruszt a lányára hagyta, aki -a többi „ócskasággal” együtt- a New York-i Történelmi Társaságnak adományozta. Ők 1920-ban felkérték James Breastedet, hogy -a kor tudományos állapota szerint- fordítsa le a szöveget. Közel tíz év után készült el vele, s ekkor mindenki számára kiderült, hogy egy ősi, orvosi könyv aprólékos leírásait rejti a szöveg, ráadásul olyan szakszerűséggel, mely akár ma is megállnák helyüket.

A papirusz 48 konkrét orvosi vizsgálat leírását sorolja fel, mellőzve a mágiát, s inkább a reális gyógyításra koncentrálva. A szöveg első ízben említi meg az agyat, mint önálló, irányító szervet, melynek bizonyos sérülései komoly egészségkárosodást okoznak. Ír sebekről, törésekről és azok gyógyításáról. Leírja a belső szerveket, a szív kamráit, a vérkeringést, bár ezek funkcióiról nem tud beszámolni.

A papirusz végül 1948-ban került végleges helyére a New York Academy of Medicine könyvtárába került, ahol a szöveg további vizsgálata alapján több részlet is kiderült. Megfejtették, hogy a papirusz a 16. században készült másolat, s a szövegezés jellegéből arra a következtetésre jutottak, hogy egy körülbelül 3500 éves egyiptomi tekercs átirata.

A tudósok eddig is tisztában voltak azzal, hogy az ősi Egyiptom orvosai számára egy sokkal nagyobb tudásbázis állt rendelkezésre. A nagyjából szintén 3500 éve, hagyományos, hieroglif és hieratikus írással megalkotott Ebers-papirusz is az orvosi témakörben, ám más szemlélettel íródott, de megfigyelhetők átfedések a két papirusz között. Sokszor össze is keverik a kettőt. (Szerintem az Edwin Smith Papyrus egy modernizált, a fölösleges mágiától leegyszerűsített Ebers-papirusz változata, amit főleg a katonaság használt.)

Számomra még mindig rejtélyes, hogy a szinte ősközösségi létet alighogy elhagyó ókori, egyiptomi civilizáció miként tett szert ekkora tudásanyagra? Ráadásul nem csak az orvosi, hanem a tudomány más területein is. Nekem bizony még mindig hiányzik néhány láncszem.