- Uram! A késemért jöttem!
- Hol hagyta?
- Valami matrózban.
- Milyen kés volt?
- Acél. Keskeny penge, kissé hajlott. Nem látta?
- Várjunk... Csak lassan, kérem... Milyen volt a nyele?
- Kagyló.
- Hány részből?
- Egy darabból készült.
- Akkor nincs baj. Megvan a kés!
- Hol?
- A hátamban.
- Köszönöm...

Gondolom mondanom sem kell az írót, kitől e fenti sorok származnak.
1905. március 29-én született a budapesti Erzsébetvárosban Rejtő Jenő, aki főleg P. Howard írói álnéven írta utánozhatatlan stílusú „kalandregényeit”. Rövid, mindössze 37 éve alatt kalandos életet élt. Volt színész és bokszoló, világcsavargó kalandor, idegenlégiós, újságíró, operett szövegíró, ponyvaregények szerzője. Legendás pesti figura, aki a Nova kiadóval szemben dolgozott a Japán kávéház teraszán, hogy az elkészült kéziratlapokat ne kelljen túl messzire vinni, hiszen minden sora pénzt jelentett.
Péhovard (így ejtendő, mert Ő is épp így mondta) rengeteg kávét és gyógyszert fogyasztott, aminek az idegei látták kárát. Lipótmezőn kezelték, de napközben kijárhatott. Egy este későn ért „haza” a tébolydába, a kaput zárva találta, így dörömbölni kezdett. A mogorva kapus rákiabált:

-Mit keres?
-A hálószobámat!- Válaszolta Rejtő idegesen.
-Megőrült maga?- Így a kapus.
-Igen, azért van itt a hálószobám!

A helyzet csak súlyosbodott, mert kitört a II. Világháború. A zsidótörvények miatt már nem publikálhatott, bérmunkában dolgozott.
Egy Rejtő sikereire féltékeny író-selejt feljelentette, így orosz munkatáborba hurcolták. 1943. január elsején fogyott el életereje, s csatlakozott a semmibe menetelő légiósokhoz.

Egy link:

olvasni