Talán egy kezemen meg tudom számolni, hogy kik azok, akik a világ filmművészetének alappillérei voltak. Közöttük szerintem- ott találni Fritz Lang nevét.

A Monarchia Bécsében született, építésznek, képzőművésznek tanult, utazgatott, harcolt a háborúban, megsebesült, s így került végül a német filmgyártás fellegvárába. 1919-től kezdett rendezni, filmjeit feleségével Thea von Harbou-val írta. A Dr. Mabuse-filmekben már pontosan érzékelhetővé vált kifejezett érdeklődése a bomlott elmék, az őrült zsenik iránt. Aztán 1927-ben elkészítette azt a némafilmet, mely Őt világhírűvé tette, a német filmgyártást pedig az egekbe emelte. A Metropolis-ban bemutatta azt a víziót, mely néhány év múlva nagyon is valóságossá kezdett formálódni. A totális rend, a minden emberit elnyomó géprendszer világát festette fel a vászonra ez a Lang-elme. Később, amikor Hitler hatalomra került, kifejezetten istenítette Lang művészetét. Goebbels, Hitler propagandagépezetének vezetője felajánlotta a rendezőnek, hogy legyen a német filmgyártás atyaúristene és tegyen rendet. Az érzés nem volt kölcsönös, így aztán Fritz Lang csomagolt és elhúzott Németországból. Még feleségétől is elvált, akinek viszont nagyon is tetszett a hitleri csinnadratta.

De menekülése előtt, még elkészítette a német filmgyártás első hangosfilmjét: M - Egy város keresi a gyilkost. Ennek főszerepét a magyar származású Peter Lorre (Löwenstein László) kapta, s alakítása a mai napig tanítható lenne a filmművészeti egyetemeken.

Fritz Lang először Franciaországba, majd Hollywoodba költözött, pedig származását még Goebbels is figyelmen kívül hagyta volna: „Hogy Németországban ki a zsidó, azt én döntöm el." Langot Amerikában tárt karokkal várták. Húsz év alatt csaknem harminc filmet készített, és pont. Az emberek beültek a moziba és megnézték. Talán csak a Téboly című alkotás érdemel külön említést, mely alapvetően az „M” ötletéből született. Aztán a háború után hazatért Németországba. Hm... Szerintem azon alkotói korszaka szóra sem érdemes. Utolsó éveiben már csak forgatókönyveket írt.

Érdeme mindenképpen az, hogy a német filmgyártást a világfigyelem középpontjába helyezte. Hiszem, hogy aki megnézi a Metropolist, melyet szerencsére felújítottak és kiegészítettek az eltűntnek hitt jelenetekkel és az M - Egy város keresi a gyilkost című filmeket, akkor a német filmművészet egy jelentős szeletét megízlelheti. Érdemes időt szánni rá.