1863. októberében egy igazán különleges esemény hozta lázba a technika, azon belül is a repülés -akkor még plátói- szerelmeseit.

Párizs mellett bátor utasokkal, első ízben emelkedett a levegőbe a Géant névre keresztelt léghajó, melyet egy Godard nevezetű bátor úttörő irányított .
Az akkori világsajtó hihetetlen szenzációként értékelve az eseményt - számtalan megfogalmazásban adta tudtául a világnak, a repülés -mint közlekedési forma- immár „bárki” számára elérhető.
Természetesen itthon is beszámoltak a repülés e fantasztikus vállalkozásáról. A Magyar Sajtó nevű újságban „Párizsi levél” címmel Ágai Rudolf tollából jelent meg a cikkecske. A kor szokása szerint a bécsi sajtóból átvett, s lefordított híradás egy részlete ekképpen volt olvasható:

„Midőn a legfelső felhőrétegen is átrepültek, a gömb megrezdült, kissé oldalt hajolt, de -így állítják az utazók- egyikük sem ijedt meg. Előhítták Godardot, a tapasztalt léghajóst: -Fel, fel; oly magasra akarunk szállani, mint Leiter Jakab!-”

Leiter Jakab? De ugyan ki a csuda lehetett ez az igazán bátor férfiú, ki még az elsők között is az első volt? Nevét hiába is keresnénk a repülés hőskorának úttörői között. Ugyanis egy figyelmetlenségből adódó baklövésről, afféle képzavarról van szó. Az eredeti német szövegben ez állt: „Jakob s leiter”, ami nem más, mint a bibliai Jákob lajtorjája. Erre utalt az eredeti szerző. A fordító pedig a nagy sietségben az egészet tulajdonnévnek olvasta, s ezáltal nevet adott a sajtóban -manapság egyre gyakrabban- tapasztalható képzavarnak. Bár csodálkoznék, ha a manapság divatos bulvárszemét alkotói, kik magukat újságírónak merik nevezni, egyáltalán ismernék ezt az elnevezést, s tisztában lennének keletkezésével.