A 19. század áltudományáról a frenológiáról már írtam korábban. Az agyi dudorok alapján megállapított személyiség meghatározása totális zsákutca volt, ám a 20. század elején még mindig hittek ebben a marhaságban. Hogy csakazértis bizonyítsák saját hülyeségük igazát, a frenológiát továbbfejlesztették.

L.A. Vaught a Chicago-i frenológus 1902-ben jelentette meg könyvecskéjét, melyben praktikus útmutatót találhatott mindenki, aki a fej formájából, vagy a fejen található érzékszervek elhelyezkedéséből, méretéből satöbbijéből szerette volna feltérképezni a vizsgált egyén személyiségét. Hm? Pszichológia a javából!
A szerző biztosította az olvasót, hogy a "kiváló" szemléltető ábrák alapján a könyv végén a 42 elemből kiválasztva bárkiről tökéletes személyiségtérképet fog tudni alkotni.

Mai olvasatban remek vicckönyvnek számít, s csak bízhatunk benne, hogy a múltban e kiadvány alapján senkit nem zártak se a bolondok, se a gonosztevők közé. Egyik kedvencem a 80. oldalon található összeállítás, ahol az orrok formájából igyekszik megmagyarázni egy személy alapmagatartását. Ezek szerint én a közömbös kategóriába tartozom. Ám ha nagy, horgas orrom lenne, akkor egy igazi szellemi személyiség lennék! He-he-he! 

Kétszáz év múlva bizonyára a mostani téziseket fogják kinevetni... a robotok.