A Walpurgis/Beltane/Wicca éj egy igazán ősi, pogány ünnep, amit a néphagyomány „boszorkányszombatként” őrzött meg.

Szinte minden verziójában szerepelnek a kilenc fából rakott tüzek, a sötétséget, a hideget, a telet elűző táncok, rituálék, a termékenységért bemutatott áldozatok. Oly korból származik ez, amikor az ember még nem akarta leigázni a természetet, hiszen tisztában volt annak erejével. Inkább a tiszteletteljes harmóniára törekedett, képes volt örülni, s volt ideje kiélvezni az élet ajándékait.

A kelta mesevilágban ezen az éjjelen holló képében jő el Tündérszép Ilona, hogy leszedje az aranyalmákat és visszaváltozva tündérré szerelemre lobbanjon a királyfival. Ismerős? Valószínű, hiszen ez a mi mesénk is. A Magyaroké.