Nincs nekünk semmi szégyellni valónk, ha arról van szó, hogy a történelmünk elég színes-e.

Egyszer volt, hol nem volt, volt az igen híres királyunknak, Mátyás királynak egy hűséges embere, a fekete sereg hadvezére, a Magyar Balázs. Sokat tett az országért, vitézül küzdött a király parancsára. Pedig a legenda szerint jobbágysorból emelkedett felfelé, amire persze a történészek nem találtak bizonyítékot. No, ennek a bizonyos vitéz Magyar Balázsnak született egy csudaszép leánykája, Magyar Benigna, akit alig 15 esztendősen hozzáadtak a legnagyobb vitézhez, Kinizsi Pálhoz, aki akkor már ötvenes éveinek végét taposta. A több mint négy évtizednyi korkülönbség azért elég fura kicsit, persze akad példa mostanság is efféle aberrációra. A kislány se volt szegény, Kinizsi is tekintélyes vagyonnal rendelkezett. Amikor Magyar Balázs 1490-ben átlépett a túlvilág harci mezejére, hatalmas birtokának egy része, például Nagyvázsony vára s a hozzá tartozó hatalmas birtok, mind-mind leányára szállt. Csupán négy év kellett és az öreg vitéz, Kinizsi Pál is követte harcostársát, így -mivel Benigna nem szült néki gyermeket- Pali bátyánk vagyonának egy része is a még mindig ifjúnak mondható asszonykáé lett. Ez összesen kábé akkora birtok volt, mint az egész Dunántúl, szóval pestiesen szólva: nem semmi. Abban az időben még nem igazán létezett a női egyenjogúság, meg feminizmus, vagyis ekkora birtok ura nem lehetett egy nő.

Ide kívánkozik egy apró, ámde érdekes megjegyzés. Mivel Kinizsinek nem volt gyermeke, ezért birtokainak egy jelentős részét harcostársa, Szapolyai István örökölte. Ez ugyanaz a Szapolyai, akit megvádoltak Mátyás király megmérgezésével, pedig a király -Bonfini pontos feljegyzései alapján- valójában agyvérzésben hunyt el. Szapolyai István, amikor meghallotta, hogy a király halott, felkapta három éves kisfiát, s így kiáltott: „Bárcsak lennél idősebb! Király csinálnék belőled!” Erre csak 36 évet kellett várni. Akkor választották Szapolyai Jánost magyar királlyá, s I. János néven uralkodhatott egy ideig.

Szóval, az özvegyen maradt Kinizsi Pálné, született: Magyar Benigna nem maradhatott egyedül. Felsőbb utasításra Kamicsáczi Mislenovics Horváth Márk neje lett. Horváthék nagyon örültek, mert fenenagy dósságot halmoztak fel, de az asszonyka pénze megmentette birtokaikat. Valami mégsem volt teljesen kerek, mert csakhamar Márk uraságot lovasbaleset érte, s ő is átköltözött a másvilágra. A harmadik és egyben utolsó férjecske, Kereki Gergely egy igazi kalandor volt. Majdnem 10 évvel fiatalabb az asszonynál, s minden bizonnyal nem a nő szépsége, hanem vagyona vonzotta. Férjként bevetett mindent, hogy az asszony elveszett birtokait visszaszerezze. Csalt, hazudott, iratokat hamisított. Kicsit túltolta a dolgot, mert felsőbb szinten igen megorroltak rá. Ebből az előző férj családja segítette ki azzal a feltétellel, ha Beningnával nem hoznak össze egy örököst, akkor haláluk után az egész vagyont Horváthék öröklik. De nem bírt a nadrágjában virgonckodóval, mert fűvel fával csalta a már nem épp friss asszonykát. Amaz -mikor rajtakapta- rövidre zárta a történetét, szolgáival lehajíttatta a vártoronyból.

De azért abban az időben sem lehetett csak úgy férjeket kihajigálni. Benignának a törvény előtt felelnie kellett tetteiért. Elvileg fővesztés és teljes vagyonelkobzás várt rá, de II. Lajos, az ifjú király végül kegyelmet adott neki. Ebbéli döntésében befolyásolta Benigna apjának és első férjének érdemei, no meg a tekintélyes és befolyásos Horváthék is besegítettek. Az asszony Horváthék számára lemondott földi javainak jelentős részéről, s kolostorba vonult, ahol a csak neki készített imádságoskönyv lapjainak forgatásával múlatta az időt, mely díszes alkotás jelentős helyet foglal el nyelvemlékeink között. Imádságos könyve egyébként abból a szempontból is különleges, hogy méreténél fogva napi használatra készült. Nem a szokásos bibliai idézeteket tartalmazza, ráadásul magyarul, hanem személyes imákat, Szűz Mária zsolozsmáit és csak itt, csak Benignának fordítva: Petrarca hét bűnbánati zsoltárát.

Magyar Benigna akkor köszönt el e földi világtól, amikor a törökök Mohács mellett legyőzték a magyar hadakat. II. Lajos királyt meggyilkolják, Szapolyai István fia, János pedig király lesz. De ez már egy másik történet.