Wilhelm Németországban született 1845. március 27-én.

Nem volt rossz tanuló, de tiszteletlenség miatt kicsapták a középiskolából, így végül nem érettségizett le. Ez azonban nem gátolta meg abban, hogy később nagy tudós legyen. Olyan műszaki egyetemre ment tanulni, ahol nem volt feltétel az érettségi megléte, s itt szerzett diplomát. De ugyanitt kezdett érdeklődni a fizika iránt is. Főleg a gyakorlati eljárások, kísérletek érdekelték, s tanárával komoly kísérleteket folytattak különféle gázok viselkedésével kapcsolatban.

Közben azért diplomát szerzett, ledoktorált, s a kísérletek mellett tanított is, majd fizika-professzori címet szerezve komoly eredményeket ért el a katódsugarakkal kísérletezve. Felfigyelt egy furcsa jelenségre, egy láthatatlan erőre, mely különös hatásokat produkál. Elnevezte X-sugárnak, mely képes áthatolni az anyagok egy részén, szinte belelátva a tárgyakba.
Az első felvétel 1895. december 22-én készült, ahol felesége kezét, vagyis annak csontszerkezetét örökítette meg az X-sugár segítségével.
Az elkövetkező évek kutatással és az eredmények nyilvánosságra hozatalával teltek. Óriási tudományos diadalt aratott, bajor nemesi címet kapott, amivel sosem élt, szabadalmát is megtartotta magának. A kor neves anatómus professzorának javaslatára az X-sugarakat róla nevezték el, így lett Röntgen sugár a neve.

Kutatásai, kísérletei alapján építették meg az első igazi Röntgen gépet, s a tudományos világ, a Nobel bizottság 1901-ben elsőként fizikai Nobel-díjjal jutalmazta munkásságát. A díjjal járó pénzt a Würzburgi Egyetemnek ajándékozta.
Ha a sors úgy hozza, hogy az ifjú Wilhelm Conrad Röntgent nem csapják ki és nem marad érettségi nélkül, akkor lehet, hogy ma az orvostudomány nagy bajban lenne.